Bencédy József et al.: Az alakuló ember (Budapest, 1976)
Lénárd Ferenc: Korszerűsítési útkeresések a középiskolában
I bé alkalmasak programozásra, vagy amelyeknek programozása a meglévő programtól eltérő szerkezetet kíván meg?- Kimutatható-e a tanulók szóbeli kifejező készségének elszegényedése az egyes tananyagrészek programozott tanulása után, az erre vonatkozó kérdések szóbeli megválaszolása során?- Észlelhető-e magasabb szintű olvasmánymegértés egy teljes évi programozott tananyaggal való tanulás után?- Milyen mérvű a programmal tanuló tanulók tanulási idejének differenciálódása ?- Elérhető-e készségszintű ismeretek elsajátításában teljesítménynövekedés megtanulandó algoritmusok segítségével, és milyen formában a leghatékonyabb ezek kialakítása?- Átvihető-e, transzferképes-e az algoritmikus leírás készsége más tananyagrészekre, illetve tantárgyakra? Az utolsó két kérdés megválaszolására vette igénybe Gyaraky Frigyes a ceglédi, váci, szentendrei és a pilisvörösvári gimnazistákat. A kísérleti tanítás adatai azt mutatták, hogy a teljes algoritmusok igen hatékony segédeszközök, főleg akkor, ha szerkesztésükben a tanulók aktívan részt is vesznek. - A többi kérdésre a választ Gyaraky idézett munkájában találhatjuk meg. Didaktikai jellegű iskolai kísérlet kezdődött az 1968/69-es tanévben a budapesti Kilián György gimnáziumban, Lipscher Ervinné igazgató irányításával, annak érdekében, hogy keressék a tanulói teljesítmények értékelésének a jelenleginél ösztönzőbb formáit. Ennek a kísérletnek megtervezésénél abból indultak ki, hogy az érdemjegyekkel történő osztályozás eluralkodása veszélyezteti az oktató-nevelő munka eredményességét, csökkenti a tanulók aktivitását, öntevékenységét. A kísérleti eljárásban a számszerű osztályozás helyett olyan szöveges értékelési eljárást vezettek be, amely a tanulók aktivitását növeli, és a tanulókat egyúttal tartós sikerélményekhez juttatja. A tanulók teljesítményének adekvát szöveges értékelését a kísérleti eljárás azzal alapozza meg, hogy a különböző tantárgyak célrendszeré-211