Berey Géza: Hitler-Allee (Budapest, 1979)
Menekülünk?!
akarom bántani! Legfeljebb azok a megvetendők, akik - sajnos sokan - a Hitler-Reich délkeleti bázisául jelentkeztek, de ez már politikai, illetve bírósági kategória. A csángókról szeretném kiigazítani eddigi ismereteit, a bácskaiak ismereteit, a hibásakat. A papjukat ismerem.- Most haragszik az elvtárs ?- „Érted haragszom én, nem ellened” - idézem ma már másodszor József Attilát.- Maga idevalósi ? - kérdezte a mellettem lépdelő csendőr, akinek néhány szófoszlány megütötte a fülét.- Nem. Erdélyi vagyok, vagyis partiumbéli: szatmári — válaszoltam. A csendőr értetlenül nézett rám.- Zsidó maga, vagy kommunista ?- Egyik se.- Hogy került ide ?- Hamis feljelentés folytán.- Elítélték ? - A csendőr kibillent nyugalmából.- Miért ítéltek volna el ? Nem is vádoltak semmivel. Egyesek kihasználták a német megszállást, és ide juttattak. Most már ütöttem a vasat. Az, hogy a német nem engedett el, még csak hagyján, ők már négyszáz éve pusztítják a magyart. . . Dehogy a magyar csendőrség sem nézi meg, hátha valami német bitangságnak falaz - azt nem gondoltam volna. A csendőr egy darabig emésztette a hallottakat, aztán hirtelen kinyújtotta a kezét:- Adja ide az iratait! Ávette a keresztlevelemet és az újságíró igazolványomat. Belevilágított előbb a keresztlevelembe, aztán az igazolvány mindkét oldalát vizsgálta. Összehajtva visszaadta, és rekedten csak ennyit 89