Bitskey István: Hitviták tüzében - Magyar história (Budapest, 1978)
Előszó - I. "Erős várunk nékünk az Isten"
„Álltatok, égve az Úr igazától; állt szemközt épp oly tűzzel teli tábor; aztán dönteni kezdett ezredegyszer az ész helyett a fegyver s a láng.” (Illyés Gyula) Könyvünk a reformáció magyarországi megjelenésének, elterjedésének, harcainak történetét igyekszik követni, de szükségképpen a mozgalom ellenfeleivel, a 16-17. századi magyar ideológia- és művelődéstörténet másik p'ólusán elhelyezkedő ellenreformációval is meg kívánja ismertetni a magyar múlt szellemi áramlatai iránt érdeklődő olvasókat. Noha elsősorban a magyar jelenségeket vizsgáljuk, a reformáció kiemelkedő európai egyéniségeiről is igyekszünk portrét rajzolni, személyük és eszmeviláguk legfontosabb vonásait felvillantani, hisz a mozgalom hazai megjelenési formái csak ezeknek fényében válnak érthetővé. Az események áttekintését Luther Márton fellépésével kezdjük, a szükségképpen meglevő előzmények bemutatásakor - már csak terjedelmi okokból is - csupán az általunk leglényegesebbnek ítéltekre utalunk. Szemlénket az 1630-as évek körül zárjuk. Úgy tűnik, ekkor a magyar és európai hitviták világában új korszak kezdődik: lezajlott a nagy térnyerések, a tömegmozgalmak, a kimagasló egyéniségek személyes csatározásainak periódusa, s az állóháború, a felekezeti megmerevedés, a hatalmi pozícióból történő hódítás s az egyszer már kimondott érvek ismételgetésének, újrafogalmazásának időszakába érkeztünk. Ismét lassú erjedésnek, mennyiségi eredmények felhalmozódásának kell következnie ahhoz, hogy a reformációhoz hasonló, robbanó dinamikájú mozgalom: a felvilágosodás lendítse előre az ideológiatörténet fejlődését. A hitviták világával ismerkedő olvasó többnyire nem kis nehézségekkel találja magát szemben. Aló. századi Magyar5