Blaskovits János - Kiss György: Gondolatok az első negyedszázadról 1944-1969 (Budapest, 1970)
BLASKOVITS JÁNOS . KISS GYÖRGY Gondolatok az első negyedszázadról 1944—1969 Történelemkönyvet forgatva nem jogtalan a kérdés: vajon mirólunk, a mi nemzedékünkről, a mi életünkről mit, hogyan tanít, ír és mond majd a „hálás vagy hálátlan” utókor? Értékeléseinket saját korunkról elfogadja-e vagy korrigálja, esetleg újakkal helyettesíti? Tárgyilagosnak tart-e majd bennünket, akiknek véleménye kiállja az idők próbáját, vagy elfogultnak, s jónak látja, ha értékítéleteinket utólag helyesbíti. Az elmúlt 25 év is már történelem. Sokszor és sokan elmondták, leírták, honnan indultunk, merre mentünk és hová jutottunk. Többnyire az igazságkeresés igényével igyekeztünk felmérni a megjárt utat. Azt sem hallgattuk el, hogy utunk nem volt eddig sem és nem lesz ezután sem konfliktusmentes. A tényleges gátakat, nehézségeket (amelyekből akadt éppen elég) nemegyszer saját gyengeségeink, hibáink, butaságaink is megsokszorozták. Néha feleslegesen kérkedtünk olyasmivel, amit restellni kellett volna, máskor szégyelltük még azt is, amire joggal lehettünk volna büszkék. Volt, amikor lebecsültük az akadályokat, 160 cm-es képességünkkel akartunk átvinni kétméteres magasságot. Persze, az is előfordult, hogy nagy nekifutással „átbújtunk a léc alatt”, s a megkerült akadályokra úgy néztünk vissza, mintha legyőztük volna. Máskor a félméteres vizesároknak is oly félve szaladtunk neki, mintha folyót kellene lebírnunk. Az ilyen-