Blaskovits János - Kiss György: Gondolatok az első negyedszázadról 1944-1969 (Budapest, 1970)

Magyarország felszabadulása. A népi demokratikus forradalom kibontakozása

feltételezi az adott ország történetének gondos ismeretét és elemzését. A magyar kommunista mozgalom néhány teoreti­kusa a Magyar Tanácsköztársaság leverését követő években már megkezdte a magyar történelem átgondolt értelmezé­sét és felfogását. Helyesen nem csupán a Tanácsköztársaság leveréséből igyekeztek következtetéseket levonni, mert ez kétségtelenül bizonyos leegyszerűsítéshez vezetett volna, ha­nem messzebbre és mélyebbre visszanézve, a magyar törté­nelem fejlődésének bizonyos specifikumait keresték. Ügy nyúltak Zrínyi, Rákóczi, Kossuth eszméihez és gondolatai­hoz, illetve az általuk vezetett mozgalmakhoz, hogy meg­keressék bennük azokat a vonásokat, amelyek a magyar történelem fejlődésének bizonyos sajátosságaira is rámutat­nak. Ezt a kutatást nemcsak történeti kérdésekben, hanem az irodalom és a művészet terén is megkísérelték végrehaj­tani, vizsgálva a magyar irodalom és művészet nagy alak­jainak - Petőfi, Madách, Ady, József Attila és mások élet­útját, mondanivalóját. Alpári Gyula, Czóbel Ernő, Kállai Gyula, Kun Béla, Landler Jenő, Lukács György, Mód Ala­dár, Molnár Erik, Révai József és sokan mások, külföldön vagy itthon hozzáláttak ezeknek a vizsgálódásoknak az el­végzéséhez. (Jeles eredményeket ért el e téren a harmincas évek második felében a Gondolat, a kommunista párt fél­legális folyóirata.) E munka során természetesen sok, a Horthy-korszakban divatos, jórészt ellenséges beállítottságú nézettel és koncepcióval kellett szembeszállniuk, de ugyan­akkor vitára kényszerültek jó néhány, a Horthy-korszakkal szemben ellenzéki magatartást tanúsító, lényegében haladó szellemű tudóssal, politikussal, íróval, teoretikussal. Sőt nemegyszer kényszerültek vitára a párton belül jelentkező téves értékítéletekkel. A magyar történelem elemzése során nemcsak az a feladat hárult tehát a kommunista párt teore­tikusaira, hogy a hivatalos horthysta történelemszemlélettel szemben konstruktív marxista koncepciót dolgozzanak ki, hanem sokszor a „népies”, a szociáldemokrata vagy a ha­ladó szellemű polgári ideológusok és politikusok tévedései-50

Next