Bohm, David: Okság és véletlenség a modern fizikában - Studium Könyvek 20. (Budapest, 1960)
David Bohm OKSÁG ÉS VÉLETLENSÉG A MODERN FIZIKÁBAN A modern fizika, különösen a kvantumelmélet legutóbbi 25 éves eredményeiből számos fizikus azt a helytelen következtetést vonta le, hogy az atomos méretek területén a folyamatokat puszta véletlenek irányítják, s a magasabb szinten megjelenő okság csupán a véletlen ingadozások statisztikai átlaga. David Bohm, a princetoni egyetem volt tanára, könyvében elemzi és bírálja a fenti következtetéseket, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az olvasó számára az okság és véletlenség viszonyának mélyebb megértését. Bebizonyítja, hogy a modern fizika kísérleti és elméleti adatai nem teszik szükségszerűvé azt a nézetet, hogy a természet törvényei nem egyebek valószínűségi törvényeknél. Bohm az okság objektivitásának elvéből kiindulva a kvantummechanikamaterialista megalapozású, determinista értelmezését vallja, mely szerint a „világ egészében objektív valóság és amennyire ismerjük, határtalanul bonyolult, de szabatosan leírható szerkezete van.” A materialista interpretáció Bohm-féle változatának az a lényege, hogy feltételez egy „szubkvantummechanikai” szintet, amelyen minőségileg új típusú, a kvantummechanikai törvényeknél determináltabb törvényszerűségek érvényesülnek. Bohm fejtegetéseiből kitűnik, hogy a materializmus tudatos alkalmazására törekszik, elgondolásai a dialektikus materializmus elméletének és módszerének hatását tükrözik. Mint a kvantummechanika területének kiváló tudósa, élesen elválasztja a tudományos tényeket a belőlük levont helytelen következtetésektől és biztos kézzel vezeti az olvasót a problémák nézetek labirintusában.