Boriszovszkij, Georgij: Szépség, ipar, forma (Budapest, 1971)

„Válasszanak ki találomra bármilyen dolgot, és ki fog derülni róla, hogy standard. Lám, a töltő­toll, amellyel ezeket a sorokat írom, a papír, a tinta — standard. Nézzenek körül. A szoba tele van standard hol­mikkal. A televízió, a rádió, a villanylámpa, a nemrég vásárolt bútor, sőt maga az új házban lévő lakás is—mint ahogy maga a ház is — stan­dard. És csak nagyapánk régi szekrénye emlé­keztet arra, hogy nem mindig volt ez így. Néz­zenek ki az ablakon. Standard autóbusz száguld. Puskalövésre emlékeztető zajjal rohan tova egy standard motorkerékpár. Nézzék meg az utcán járó-kelő embereket. Sokukon azonos szabású esőkabát, kezükben standard aktatáskák .... A világ tele van standardokkal. A standard végérvényesen behatolt az életbe. Annyira, hogy lassan már észre sem vesszük. De ha eltűnik életünkből, vele együtt eltűnik a tömeges gépi termelés, és a számunkra meg­szokott dolgok, bútor, közlekedés nélkül mara­dunk. Akárcsak Midásznak, a görög királynak, aki puszta érintésével bármilyen dolgot arannyá változtatott, a standardnak megvan az a csoda­tevő képessége, hogy a drága dolgot olcsóvá, az egyedi készítményt mindenki által elérhetővé tegye.” — Boriszovszkij professzor könyvében a sorozatgyártás esztétikájáról, a művészet és technika viszonyáról, a modern építészet új út­jairól ír színes, népszerű stílusban.

Next