Breuer János (szerk.): Kodály-mérleg, 1982. Tanulmányok (Budapest, 1982)
Vers és dallam
Végre hozzám fordult. Magának kell a költőbarátját megzenésíteni. Ez a maga nemzedéke.. . Én is megzenésítettem a magamét... (Ady nevét nem mondta ki, és Weöres Sándort sem említette.) Én már zenésítettem József Attila verseiből. A Lassan, tűnődve. . . című versére szerzett dalommal tavaly állami pályadíjat is nyertem. . . Megint csend. Kodály tovább forgat és olvas. Lábaimat váltogattam az állásban. Már jöttek az új osztály növendékei. Kodály végre megfordult egy kicsit, és a válla fölött egy pillantást vetett rám: Jó, majd megnézem. .. és betette Attila kötetét a Szekrénybe, jól fel a sarokba, a többi irat fölé. Fellélegezve távoztam. Teljesítettem Attila kérését. Másnap elmondtam neki az egész akadémiai jelenetet. Attila nem tett semmi különös megjegyzést. A feketekávé mellett nagyot hallgattunk.”17 Ottó Ferencnek tudomása volt a Medvetánc egy Kodálynak küldött másik példányáról is.18 „Tudtam, hogy Attila nemcsak velem, hanem Bartók Jancsival is elküldte a Medvetáncot. Kodálynak. Kodály Bartók János barátomnak többet mondott, mint nekem a szekrénynél. Kodály akkor is beleolvasott a kötetbe, és így szólt: - Jól indulnak ezek a versek, de aztán a költő egyszer csak hirtelen anyámasszony térdéről kezd beszélni... Ez Kodály parabolás nyelvén a politikát jelentette.”19 Ottó Ferenc ez esetben téved. Bartók János, szíves közlése szerint, nem kapott ilyen megbízást József Attilától. Az idézett beszélgetésre azonban sor került - öt évvel a költő halála után. 1942 tavaszán a József Attila Emlékbizottság20 elhatározta a költő hamvainak Budapestre szállítását. A kihantolás, a Kerepesi temetőben vásárolt díszsírhely költségeinek fedezésére hangversennyel egybekötött József Attila-estet akartak rendezni a Zeneakadémián. A szervezésben részt vevő Bartók János elvállalta, hogy felkéri Kodály Zoltánt egy József Attila-vers megzenésítésére. A Kodály-bemutató nagyban emelte volna az est nem utolsósorban: anyagi sikerét. Felkereste tehát Kodály Zoltánt a Zeneakadémián, s ekkor került sor az Ottó Fe-388