Breuer János (szerk.): Kodály-mérleg, 1982. Tanulmányok (Budapest, 1982)
Vers és dallam
7 József Attila Válogatott levelezése. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Fehér Erzsébet. Budapest, 1976. 271. 1. 8 JAÖM, III. 189. 1. 9 Szabolcsi Miklós: József Attila, Derkovits Gyula, Bartók Béla. In: Költészet és korszerűség. Budapest, 1959. 78-79. 1. 10 Szántó Judit: József Attila és a zene. Kézirat, Petőfi Irodalmi Múzeum, é. n. (3.) 1. 11 Uo. 1930. január 30-án este l/2 9-kor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében került sor Basilides Mária és Bartók Béla Bartók-Kodály-Debussy-estjére. Basilides Mária - Bartók Béla zongorakíséretével - a műsor első részében Kodálytól az Énekszóból a 11., 9., 14., 51., 8., 12., 15. és 2. számú darabokat énekelte, míg a második részben a Megkésett melódiák következő dalait: 1. Magányosság (Berzsenyi Dániel), 2. Levéltöredék barátnémhoz (Berzsenyi Dániel), 5. Búsan csörög a lomb (Kölcsey Ferenc), 6. Elfojtódás (Kölcsey Ferenc), 7. A farsang búcsúszavai (Csokonai Vitéz Mihály). Az előadóestről hírt adnak a korabeli napilapok: a kritikákat -1. k. Jemnitz Sándor, Szabolcsi Bence és Tóth Aladár beszámolóit Demény János adta ki újra (Zenetudományi Tanulmányok, X. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. 372-376.1.) a 14 oldalas műsort, mely az előadott dalok szövegét is közli, Lásd a Bartók Archívumbein. V. ö. még Haies Géza: Aria és dalesték. Muzsika, 1930. jan.-febr. II/1 —2. 53. 1. 12 Bartók János: József Attila zenei kapcsolatairól és előadó-művészetéről. - A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 6. Budapest, 1965-66. 102. 1. 13 Bányai László: Négyszemközt József Attilával. Budapest, 1943. 201 1. 14 Ottó Ferenc: A költőről megzenésílője. Szép Szó, 1938. jan.-febr. 117-119. 1. 15 A költő életében Justus György, Kadosa Pál, Kuti Sándor, Szabó Ferenc, Szalmás Piroska is zenésített meg József Attila-verset. (A szerk.) 16 Ottó Ferenc téved. A Nausikaa nem Móricz Zsigmond költeménye; szerzője ismeretlen. Kodály Zoltán a Fáj a szívem c. költeményt zenésítette meg. Móricz Zsigmond Pacsirtaszó c. színművéből. 17 Ismeretes, hogy mennyire szívügye volt József Attilának a Medvetánc kiadatása, ezért még a Révai Könyvkiadóval kötött kompromisszumos szerződés feltételeit is vállalta és teljesítette. (Lásd erről: Stoll Béla: A Medvetánc kötetterve. ITK, 1977/1. 61-71.1.) A megjelent könyvet megküldte dedikálva - többek között - Kassák Lajosnak, Mónus Illésnek és Horváth Jánosnak is. 18 Ottó Ferenc: József Attila-emlékek, Kézirat, Petőfi Irodalmi Múzeum. A közölt rész címe: Kodályhoz viszem a Medvetáncot. (25-26. 1.) 19 I. m. 33-34. 1. 20 Marosán György: Kész a leltár. A József Attila Emlékbizottságról. Kritika, 1978/8. 22-26. 1. 394