Bubnoff, Serge v. et al.: A Föld és fejlődéstörténete (Budapest, 1975)
Általános vagy fizikai földtan
hidrogén-karbonát: Са(НСОз)г. A gipszkőzetekből álló vidékeken viszont oldott gipszet találunk nagyobb mennyiségben: CaS04-2H20. A talajvizekben többnyire váltakozó mennyiségben találunk egy kevés vasat, nátriumot, káliumot, magnéziumot, kloridot és szulfátot is. A szokásosnál magasabb klór- és nátrium-értékek az altalajban rejtőző kősóképződményekre utalnak. Ezeknek a vizeknek jellegzetes sajátsága a keménység, amelyet összes-keménység fokokban szoktunk megadni. Egy német keménységi fok literenként 10 mg kalcium-oxidnak felel meg. Jelentősebb mennyiségű nitrogénvegyületek (ammóniák, nitrit, nitrát) többnyire bomló szerves anyagok (fekáliák) jelenlétére utalnak. Ilyen vizekben felszaporodnak a különböző csírák, és így fertőző hatásúak, az egészségre ártalmasak. Ivóvízül csak olyan vizek használhatók fel, amelyeknek fizikai jellege, vegyi összetétele és bakteriológiai vizsgálati eredménye bizonyos megszabott értékhatárokon belül van. Minden ettől való eltérés esetén csak megfelelő szűrő- és fertőtlenítő eljárás alkalmazása után használhatjuk fel a vizet. Ilyen maximális értékek az NDK-ban érvényes előírás szerint: keménység 20—30°, vas 0,2 mg/1, nitrát 30 mg/1, szulfát 60 mg/1 és klorid 250 mg/1. Ezenkívül a víz nem tartalmazhat agreszszív szénsavat, színtelennek, szagtalannak és tisztának kell lennie. A Német Demokratikus Köztársaságban a Körzeti Közegészségügyi Intézet (Bezirkshygieneinstitut) és a körzeti közegészségügyi orvos feladatkörébe tartozik az ivóvizek tisztaságának ellenőrzése.* Az NDK-ban az olyan vizek, amelyek kg-onként több mint 1 g oldott állapotú, szilárd alkatrészt tartalmaznak, vagy pedig vegyi összetételüktől függetlenül, bizonyos adott értékhatárnál több nyomelem mutatható ki bennük, ásványvizeknek * Magyarországon a felszíni vizek szennyeződésének megelőzéséről az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) Vízgazdálkodási Központ Vízminőségi Felügyeleti Osztálya gondoskodik. Az ivóvizek tisztaságát viszont az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztálya, illetve a KÖJÁL megfelelő szervei hivatottak ellenőrizni. Magyarországon az ivóvíz minősítése az 1967. évben kiadott MSZ 448/31. sz. szabvány szerint történik. Eszerint a teljesen kifogástalan ivóvíznek a következő követelményeknek kell megfelelnie: színtelen, teljesen átlátszó, lebegő részektől mentes; hőmérséklet 7—12 °C között; szagtalan, jó ízű, minden idegen íztől mentes: oxigénfogyasztás legfeljebb 1,5 mg/1. Kloridion legfeljebb 30 mg/1 Nitrátion legfeljebb nyomokban Nitrition, ammóniumion, proteid-ammónia nem mutatható ki Lebegő anyagtartalom nem mutatható ki Összes szilárd alkatrész legfeljebb 500 mg/1 Lúgosság 1—5 ml n HC1/1 Összes keménység 5—15 német fok között pH érték 6,8—8,0 között Szulfátion legfeljebb 50 mg/1 Szulfátion nem mutatható ki Jodidion optimum 0,01—0,1 mg/1 Fluoridion optimum 1,0—1,5 mg/1 Szabad klórtartalom nem mutatható ki Vasion legfeljebb 0,1 mg/1 Mangánion legfeljebb 0,05 mg/1 202