Cendrars, Blaise: A villámsújtotta ember (Budapest, 1975)
Blaise Cendrars a 20. századi francia irodalom egyik legjelentősebb és ugyanakkor legkülönösebb alakja. Nagy szerepe volt a századeleji avantgarde mozgalmakban, barátai között ott találjuk az Apollinaire köré csoportosuló fiatal írókat, költőket. Cendrars azonban elhatárolja magát mindenféle doktrinér értelemben vett költői iskolától, irodalmi csoportosulástól, számára a cselekvés, a kaland a legfontosabb. Változatos élete ezt a felfogását tükrözi. Megjárta a világ sok országát, volt Amerikában, Oroszországban, a Távol-Keleten, de mindig és mindenütt a társadalom perifériáján élő emberek között érezte igazán jól magát, itt látott szélsőséges szenvedélyeket és igaz emberséget. A második világháború idején Dél-Franciaországban, Aixen-Provence-ban élt az író, nem harcolhatott, hiszen az első világháborúban félkaiját elvesztette, s kényszerű magányában néhány évre elfordult az írástól. Majd egy régi tengerészbarátjának látogatása fellobbantja benne a régi emlékeket, s írni kezd. így születik meg 1944-ben A villámsújtotta ember, amely számos önéletrajzi regénye közül a legátfogóbb módon, a legszuggesztívebb erővel mesél életéről, és furcsa, különös emberekről, írókról, festőkről, üzletemberekről, alvilági figurákról. ..