Centkiewicz, Alina - Centkiewicz, Czeslaw: A könyörtelen Északi-sark - Világjárók 94. (Budapest, 1973)
Hányszor indult el William Barents Hollandiából a távol-keleti átjáró megtalálására? — Hogyan tették ki Hudson kapitányt matrózai egy lélekvesztöben azon a tengerrészen, amelyet ma Hudson-öbölnek neveznek? — Hogyan vendégelte meg dr. Kané, ez a nyiszlett kis ember s ugyanakkor a legnagyobb tengerészek és felfedezők egyike az eszkimókat hajója fedélzetén? — Mikor szorult be a Polaris a jég közé és mikor szabadult ki onnan ? — Miért küldte Őfelsége expedíciójának parancsnoka az admiralitásnak azt a sürgönyt, hogy az Északi-sark elérhetetlen? — Hová rendelte fölfedező útra a mindenható sajtókirály — néhány évvel azután, hogy megszervezte Stanley útját dr. Livingstone fölkutatására — George De Long főhadnagyot? — Ki adta ki a büszke jelszót: „Minden hidat föl kell égetni magunk mögött!”? — Milyen körülmények között engedte át Savoya büszke hercege a sarkhódítás remélt dicsőségét egy szerény alárendeltjének? — Mint találták meg a jégbe fagyott léghajós sarkkutatókat három évtizeddel szerencsétlen kísérletük után? — Ki volt az a szenvedélyes amerikánus, aki először állt az északi szélesség 90°-án és vajon valóban ő állt-e ott legelőször? — S ki volt az a nagy norvég, akinek a Délisark fölfedezése csak kis kitérő volt, mert igazi és ohhatatlan szerelme csakis a messzi északhoz fűzte ? — Hogyan érték el a sarkot jégen, levegőben s a jég alatt? Minderre és számos egyéb kérdésre válaszol ez a könyv, amely az emberi tudásvágy, áldozatkészség egyik nagy dokumentumát, az Északi-sarkvidék meghódításának és megismerésének több évszázados eseményeit beszéli el történelmi hűséggel és regényes formában. GON DOLAT