Childe, Vere Gordon: A civilizáció bölcsője - Studium Könyvek 11. (Budapest, 1959)
Életrajzi visszaemlékezés V. Gordon Childe-ra
л ) ÉLETRAJZI VISSZAEMLÉKEZÉS V. GORDON CH1LDE-RA V. Gordon Childe professzor, aki röviddel A civilizáció bölcsője című könyvének jelen magyar kiadása előtt hunyt el, korunk egyik legelső régésze volt, olyan őstörténeti tekintély, aki egész életében a marxista elmélet nyílt hívének számított. Már attól fogva, hogy Morgan megírta az ősi társadalom, Engels pedig A család, a magántulaj dón és az állam eredete című müvét, az őstörténelem tudománya mindenkor különös jelentőségű volt a társadalom kialakulására vonatkozó marxista elmélet szempontjából. Ugyanúkkor a marxista elmélet is nagyban elősegítette e tudomány fejlődését és eredményeinek gyarapítását, és ezt a hatást a nem-marxisták is elismerték. A marxizmus általános szemléletének és az őstörténet terén végzett úttörő munkának ez az összefonódása erősen kifejezésre jutott V. Gord,on Childe életében és munkásságában. Vere Gordon Childe 1S92. április 14-én született az Üj Dél- Wales-i Sidney-ben, ahol apja, S. H. Childe, anglikán lelkész volt. 22 éves korában a sidney-i egyetemen szerzett oklevelet, és itt kötött szoros barátságot H. V. Evattel, aki később-, 1952-ben az ausztráliai Parlamenti Munkáspárt vezetője lett. Ügy értesültem, hogy Evatt életrajzot készül írni róla. 1914-ben Childe, mint klasszika filológus, ösztöndíjjal beiratkozott az oxfordi Queen’s College-ba. 1916-ban megszerezte az irodalmi doktorátus fokozatát, 1911-ben pedig első díjat nyert (latin-görög, történelem és filozófia). Oxfordi tartózkodása idején ismerkedtünk meg, és életre szóló barátságra léptünk egymással. Mindketten 1914-ben kerültünk Oxfordba, s bár különböző kollégiumokhoz tartoztunk (én ballioli ösztöndíjas voltam), mindketten elköltöztünk kollégiumunkból, hogy egyhelyütt lakhassunk. Szerény lakást vettünk ki a már akkor is figyelemre méltó heti 25 shillinges bérért, amelyben a teljes ellátás is benne volt. Egy apró közös dolgozószobában és a szűk nappaliban folytattuk késő éjszakába nyúló vitáinkat Hegelről, Marxról és a modern társadalom problémáiról. 1