Copi, Irving M. - Gould, James A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről (Budapest, 1985)
3. rész: Jelentés és referencia
A REFERÁLÁSRÓL* Peter Frederick Strawson (1919—), Oxfordi Egyetem. Számos logikai és metafizikai könyv, többek között az Introduction to Logical Theory és az Individuals szerzője. Magyarul megjelent tanulmánya: Intenció és konvenció a beszédaktusokban. In: Beszédaktus, kommunikáció, interakció. Bp. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1979. I. Igen gyakran arra használjuk a kifejezések bizonyos fajtáit, hogy említést tegyünk vagy referáljunk valamilyen egyes emberről, egyedi objektumról, sajátos eseményről, helyről vagy folyamatról, s ezt a tevékenységünket rendszerint úgy írnánk le, hogy megállapítunk valamit arról a személyről, objektumról, helyről, eseményről vagy folyamatról. Kifejezések ilyen használatát „egyedileg referáló használatinak fogom nevezni. A leggyakrabban így használt kifejezések osztályai: egyes számú mutató névmások („ez” és „az”), tulajdonnevek (például „Velence”, „Napóleon”, „János”), egyes számú személyes és személytelen névmások („ő”, „én”, „te”, „az”), valamint olyan kifejezések, amelyek elején határozott névelő, utána pedig egy egyes számú, jelzős vagy jelző nélküli főnév áll (például „az asztal”, „az öregember”, „a francia király”). Bármely ezekbe az osztályokba tartozó kifejezés előfordulhat hagyományosan alany-állítmány szerkeze* P. F. Strawson: On referring. In: Essays in Conceptual Analysis. Válogatta és szerkesztette Anthony Flew. St. Martin’s Press, and Macmillan & Co., Ltd., 1956. A cikk első megjelenése: „Mind”, 59. kötet, 1950. 320-344. о. Változatlan új kiadás a szerző engedélyével. 167