Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései 1945-1963 (Budapest, 1989)
Barátaim - portrék
hogyan jutott a kivándorolt József Áron nyomára Temesvár közelében. Jolán igen szorgalmas, megbízható szerzőnek, munkatársnak bizonyult. Betartotta ígéreteit, a határidőket; pontosan hetenként adta le hozzám az elkészült kéziratait. Bevallom, egy kicsit sürgettem is. Akkoriban 1938 vége felé, 1939 elején a politikai helyzet sokat romlott. Igen ideges légkör uralkodott a kiadók között, sőt az irodalmi életben is. Nyilván Jolán is érezte, igyekeznie kell, hogy még aránylag nyugodt időben megjelenhessen a könyv. Lektorként Bálint Györgyöt kértem fel, de később olyan gyorsan adta a kéziratokat Jolán, hogy Radnóti Miklós is bekapcsolódott a lektorálásba. Nagy örömmel olvastuk a részletekben leadott kéziratot, és egyre jobban bizakodtunk sikerében. Csak azon szorongtunk, hogy ez a nagy lendület nehogy csökkenjen Jolánnál, nehogy valami érzelmi dolog kizökkentse munkájából. Az idő sürgetett, és már nem volt kétséges, hogy a kézirat, amit megkaptunk, feljogosít a legnagyobb reményekre. Egyre jobb és jobb részletekkel lepett meg bennünket. A nyomdával máris szerződést kötöttem, biztosítottam, hogy az 1940-es könyvnapra megjelenjen a kötet. Igen reprezentatív jellgű kiadványt terveztettem, ugyanolyat, mint a József Attila verseskötete, abban a formátumban és abban a kivitelben. Pérely Imrét, a Párizsból hazaérkezett festőművészt kértem fel, hogy igen szép, színes fedőlapot készítsen. Közben egyre nagyobb dicséreteket hallottam a lektoroktól. Végül leadtuk a nyomdába szedésre az anyagot. Jolán részleteket olvasott fel baráti körben, ahol mindenki elragadtatással beszélt róla. Ilyen alapos előkészületek után az 1940-es könyvnapon egyszerre jelent meg a József testvérpár könyve, vagyis József Attila Összes Versei és József Jolán József Attila élete című kötete. Ez magában is rendkívüli érdeklődést keltett a könyvnapi események közepette. Mondanom 114