Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései 1945-1963 (Budapest, 1989)

Barátaim - portrék

tam új kiadványaimat, leginkább a versesköteteket; főként József Attila francia és lengyel nyelvű kiadványainak örült. Simogatva lapozgatott bele Garcia Lorca Cigányrománcok korrektúráiba is, amely akkor került Gyertyán Ervin kitűnő fordításában éppen nyomás alá. Laci nem győzte ismételni ígéreteit, hogy hivatásának tekinti Attila költészetének ápo­lását. Kissé groteszknak tűnt, hogy amikor Laci nekem vala­mi ígéretet tett, mindig a szívére emelte a kezét és József Attila emlékére esküdött. Szinte örült, hogy valamit még jóvátehet, ha esetleg jó szándéka ellenére sérelmet okozott Attilának. Mikor visszament Párizsba, még nem gondoltunk arra, hogy majd egy nagy, századokat átölelő antológiát fog szerkeszteni a magyar költészetről. Ez szinte csak vágyálom­ként szunnyadozott bennünk. Azt el tudtam képzelni, hogy egy szép József Attila-válogatást összehozunk és megjelente­tünk hamarosan Párizsban, mert erre megvolt a reális ala­punk. Laci többször hazajött ezekben az években. De 1953- ban meglepő módon nem engedélyezték visszautazását, ha­nem Budapesten kapott beosztást az MTI-nél, és csak 1955- ben folytathatta a munkáját Párizsban, mint a Magyar Táv­irati Iroda kiküldöttje. Ez 1956 végéig tartott, amikor is politikai okok folytán állásából azonnali hatállyal elbocsátot­ták. Természetesen ez a súlyos fordulat döntő változást ho­zott életébe. Ennek tulajdonítható, hogy ezután minden erejét egy nagy magyar költészeti antológia megjelentetésé­nek szentelte, hogy nemzeti kincsünket így felmutathassa a világnak. Ekkor kezdődött Laci életének legdinamikusabb szakasza. Az ötvenes évekből az a három-négy év, amikor képességét, energiáját minden feltétel nélkül bevetette. Leg­nagyobb sikere abban rejlett, hogy talált francia kiadót, amelyik minden támogatás nélkül, mondhatnám üzleti szempontból mérlegelve, vállalkozott ilyen nagystílű ma­gyar versantológia megjelentetésére. A vállalkozás még francia viszonylatban is elég jelentős. Körülbelül negyven 175

Next