Csillagászati évkönyv az 1959. évre (Budapest, 1958)
Beszámolók
azt szóban és írásban mindenkivel közölni igyekezett. Az Urániában és a Szabadegyetemen megtartott előadásai mellett számos kisebb és nagyobb beszámolója hangzott el a rádióban is. Könyvei mellett a Csillagok. Világa — amelynek szerkesztőbizottsági tagja volt —, az Élet és Tudomány, a Természet és Társadalom, illetőleg újabban a Természettudományi Közlöny számos cikkében, tanulmányában tárta ismereteit az olvasók elé. Temetésén fájó szívvel vettek tőle búcsút barátai, munkatársai, hallgatói, olvasói; szakosztályunk nevében dr. Kulin György mondott búcsúszavakat. Emlékét szakosztályunk kegyelettel őrzi. * A budapesti szakosztály működése az elmúlt év során egyrészt különböző előadások megtartásával, másrészt az Űrhajózási Bizottság tevékenységével meglehetősen szűk térre szorítkozott. És itt mindjárt arra a sajnálatos körülményre kell rámutatnunk, hogy budapesti tagjaink nem használják ki azt a lehetőséget, amit a Sánc utcai Uránia Bemutató Csillagvizsgáló számukra nyújt. Az az elgondolás, hogy a budapesti szakosztály működésének színhelye az Uránia legyen, csak óhaj maradt. Tagjaink elvétve keresték fel az Urániát, ahol — néhány igen tevékeny tagunk működésétől eltekintve — fiatal munkatársak, többségében nem szakosztályi tagok vezették a bemutatásokat, tartottak előadások*! a magános vagy csoportos látogatók részére. Pedig az Uránia kitűnő lehetőség a komoly ismeretterjesztésre. Nincs a Társulatnak még egy szakosztálya, amely elmondhatná, hogy munkájához külön épület, külön felszerelés, külön műhely, mozivetítővel felszerelt előadóterem áll rendelkezésére. Az Uránia munkájáról Évkönyvünk más helyén örvendetes adatok számolnak be. Mert fiatal munkatársaink, néhány lelkes tagunk igen szép munkát végzett. Elég itt pl. a „napmegfigyelő csoport” munkájára hivatkoznunk. De ez a siker nem a szakosztály egészének, hanem csak kis töredékének az érdeme. Kívánatos volna, ha minden tagunk személyes közreműködésével tenné az Uránia munkáját még eredményesebbé. Erre minden lehetőség megvan, már csak a tagság közreműködése hiányzik. * A József Attila Szabadegyetem csillagászati sorozatára az 1957—58. tanévben 91 hallgató iratkozott be. Örvendetes, hogy közülük mintegy 60—70 hallgató mindvégig részt vett az előadásokon. Az elhangzott előadások a következők voltak : Ponori T. Aurél : Az ókor csillagászata Dr. Kulin György: A csillagászatban használatos módszerek és kutató eljárások Zerinváry Szilárd : A Föld alakja, mozgásai és tömege Róka Gedeon: A Föld helyzete a világmindenségben Dr. Kulin György: Az égi mechanika elemei Sinka József: A bolygókutatás legújabb eredményei Dr. Guman István : Az üstökösök mozgása és szerkezete Szimán Oszkár: A színképelemzés alkalmazása a csillagászatban Almár Iván : A különféle csülagtípusok Dr. Kulin György : Hogyan határozták meg a csillagok tömegét? Szimán Oszkár : A sztellárasztronómia főbb kérdései Sinka József: Kozmikus hatások a Földön 6 Csillagászati évkönyv 81