Dasmann, Raymond Frederick: Óvjuk meg bolygónkat! (Budapest, 1975)
A földi élet mintegy hárommilliárd éves története során az élő fajok sokasága váltotta egymást a vízben és a szárazföldön. Egyesek túlszaporodtak, mások eltűntek az élet színpadáról, de mind kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után. Ezeket a nyomokat őrzik a mészkőhegyek épp úgy, mint a széntelepek és kőolajmezők, a kövült csontok és egyéb maradványok. De soha egyetlen faj sem veszélyeztette magát az élet színterét, amíg az ember el nem özönlötte a földfelszínt. 1650-ben még félmilliárd ember élt a Földön, s ez a szám 350 év alatt, 2000-re tízszeresére nő: meghaladja az ötmilliárdot! A számok azért fontosak, mert az egyre szaporodó emberiség eltartása, életkörülményeinek állandó javítása rohamos iparosítást, a gazdasági növények hatékony védelmét, a közlekedés nagyarányú fejlesztését követeli. Ezek pedig - a régi módszerekkel — a növényzet pusztításával, a levegő és a vizek szennyezésével és mérgezésével járnak. A városok és az ipari üzemek telepítésével, a vegyszeres gyom- és rovarirtással és sok más kísérő tevékenységgel más, fontos állat- és növényfajokat irtunk, felborítjuk a természet biológiai egyensúlyát. Ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg és nem fordítjuk vissza, akkor belátható időn belül veszélyesen korlátozzuk vagy éppen lehetetlenné tesszük az élet fennmaradását óldünkön. Az állatok élete összefügg a növények és más ^ latfajok létével, hiszen az élővilág önmaga tápláléka is, j ettől az ember sem tudja magát függetleníteni. \ indenáron meg kell tehát óvnunk környezetünket: a levegőt, i vizeket, és az élővilágot! Ettől függ utódaink élete. Ezt hirdeti £ : a kis könyv, az UNESCO kiadványa, amely megismerteti : olvasóval az ember földi életének feltételeit, azok ésszerű l isznosítását, az emberiség gazdálkodásának veszélyes követ. izményeit, valamint e veszélyek elhárításának lehetőségeit és ódjait. Éppen emiatt a könyv nemcsak fontos, hanem rendvül izgalmas olvasmány!