Dénes Zsófia: Úgy, ahogy volt (Budapest, 1974)

Erdei Ferenc

azt is tudjuk, hogy élt ott bizonyos Espersit János ügyvéd, aki támasza lett Juhász Gyulának és József Attilának. És egy másik ügyvéd, Makai Ödön, aki gyökeret vert József Attila mostoha sorsú családjában, és annak megsegítője lett. Ez Makó huszadik századi lélegzetvételéhez hozzá tartozik. Ez az a légkör, amelyből a fiatal parasztfiú, Erdei Ferenc kilépett, ezt őrizte meg magában mindvégig, és ez az a város és tanyavilág, amelyhez mindig, újra és újra vissza kellett térnie. Mintha időnként érintkeznie kellene azzal a földdel, hogy ereje legyen a további harchoz. A Pestre került Erdei Ferenc minden ténykedésében a népi front útjait járta. Szociológus és szociográfus létére már a felszabadulás előtt is írásban és élőszóban a magyar pa­rasztság gazdasági és szellemi megújhodásáért küzdött. Sű­rűn jelentek meg tanulmányai, könyvei, és az 1937-ben köz­readott Futóhomok országossá emelte hírét. A szocialista fejlődés éveiben valódi marxistához illőn képviselte a ma­gyar parasztság érdekvilágát, és folytatta sorsfordításának tudományos munkáját élete utolsó napjáig. A magyar parasztság iránti szeretet vezette el annak ide­jén Móricz Zsigmondhoz, és így lett fiatalon Móricz folyó­iratának, a Kelet Népének munkatársa. Ez a láncszem jelezte legtisztábban csatlakozását Ady eszmevilágához, forradal­­miságához és földszerelméhez. Ez mutatott rá kötöttségére a faluhoz, a tudományon túl azzal a lírával, hagyományőr­zéssel és előretöréssel, amelyet nagy magyar versek és zenék - Ady, Bartók, és Kodály - a mélyükben hordoznak. 224

Next