Dénes Zsófia: Úgy, ahogy volt (Budapest, 1974)
Erdei Ferenc
azt is tudjuk, hogy élt ott bizonyos Espersit János ügyvéd, aki támasza lett Juhász Gyulának és József Attilának. És egy másik ügyvéd, Makai Ödön, aki gyökeret vert József Attila mostoha sorsú családjában, és annak megsegítője lett. Ez Makó huszadik századi lélegzetvételéhez hozzá tartozik. Ez az a légkör, amelyből a fiatal parasztfiú, Erdei Ferenc kilépett, ezt őrizte meg magában mindvégig, és ez az a város és tanyavilág, amelyhez mindig, újra és újra vissza kellett térnie. Mintha időnként érintkeznie kellene azzal a földdel, hogy ereje legyen a további harchoz. A Pestre került Erdei Ferenc minden ténykedésében a népi front útjait járta. Szociológus és szociográfus létére már a felszabadulás előtt is írásban és élőszóban a magyar parasztság gazdasági és szellemi megújhodásáért küzdött. Sűrűn jelentek meg tanulmányai, könyvei, és az 1937-ben közreadott Futóhomok országossá emelte hírét. A szocialista fejlődés éveiben valódi marxistához illőn képviselte a magyar parasztság érdekvilágát, és folytatta sorsfordításának tudományos munkáját élete utolsó napjáig. A magyar parasztság iránti szeretet vezette el annak idején Móricz Zsigmondhoz, és így lett fiatalon Móricz folyóiratának, a Kelet Népének munkatársa. Ez a láncszem jelezte legtisztábban csatlakozását Ady eszmevilágához, forradalmiságához és földszerelméhez. Ez mutatott rá kötöttségére a faluhoz, a tudományon túl azzal a lírával, hagyományőrzéssel és előretöréssel, amelyet nagy magyar versek és zenék - Ady, Bartók, és Kodály - a mélyükben hordoznak. 224