Diószegi András: Gábor Andor - Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Magyar Írók 2. (Budapest, 1966)
A felszabadulás utáni évek ifjúsága többek között Gábor Andor bécsi levelei és versei alapján ismerhette és tanulhatta meg gyűlölni az ellenforradalom huszonöt esztendejét. „Egyetlen egy magyar író sincs, aki annyi erővel és olyan meggyőzően festette meg a szegedi gondolat »hőseit«, Horthyt és pribékjeit, mint Gábor Andor” - írta róla Illés Béla. Ezt a nagy és szenvedélyes kritikust kerestem és próbáltam elevenné tenni a jelenkor számára is. 1957. óta foglalkozom munkásságával. Ez alatt az idő alatt a Gábor Andor összegyűjtött művei sorozat közismert művei mellett számos elfeledett és ismeretlen művét sikerült felkutatnom. Az itt olvasható tanulmány ennek a kutatásnak eredményeit kísérli meg összefoglalni. Igyekeztem bemutatni Gábor Andor változatos életútját, a régi és új Budapest íróját éppúgy, mint a bécsi, berlini és moszkvai emigráció kifogyhatatlan hitű és energiájú publicistáját, költőjét, műfordítóját, szerkesztőjét, mint huszadik századi irodalmunk klasszikus értékeket is teremtő szatirikusát. Diószegi András GONDOLAT