Diószegi Vilmos (szerk.): Az ősi magyar hitvilág - A magyar néprajz klasszikusai (Budapest, 1971)

AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG „Mit lehet a régi bel- és külföldi krónikákból s egyéb emlékekből, valamint a hagyományokból, né­mely fennmaradt babonás erköl­csökből, s végre a nyelvben található nyomokból a pogány magyarok val­lási hitéről és szertartásairól bizo­nyosat vagy hihetőt kivonni? A leg­főbb lény neve Isten, mely régi népek mitológiáival mutat érintkezéseket, mi annak eredete, jelentése? Honnan származhatott maiglan a néphitben fennlevő »magyarok istene« kitétel? Voltak-e elődeinknek több isteneik vagy felsőbb lényeik, név szerint mikori s mely eredetű és jelentésű fogalmak az Úr, Őr, Ármány, Manó, Óriás, Boszorkány, Fene, Garabon­ciás, Lidérc stb., s mily viszonyban gondoltattak ezek a legfőbb lény­nyel? ... Mi vala hitök a világ eredetéről és leendő végéről, a lélek­ről, különösen a lélek szabadságáról s a halálon túli állapotjáról? . .. Kik voltak a táltosok, bűbájosok; képez­tek-e kasztot, s ha igen, mily hata­lommal? Mit tudhatni az esküvés, áldomás, házasság, lakomák, harcok és temetkezés körüli vallásos szoká­sokról? . . ” Az izgalmas kérdésekre Cornides Dániel, Horváth János, Kállay Ferenc, Ipolyi Arnold, Csengery Antal, Kálmány Lajos, Kandra Kabos írásai felelnek.

Next