Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban. Tanulmányok - Történetírók Tára (Budapest, 1979)
Névmutató
tenies történet tanára. 1928-tól akadémiai levelező, 1939-1949-ben rendes tag. 1955-től a történettudományok doktora. A középkori írástörténet és a technikatörténet jeles művelője. - 7, 14 Hanus, Hechmann csütörtökhelyi polgár fia (XIV. sz.), - 146 Hechmann, csütörtökhelyi polgár (XIV. sz.) - 146 Heck, Philipp (1858-1943), német jog- és társadalomtörténész, 1891- től a greifswaldi, 1892-től a hallei, 1902-től a tübingeni egyetem tanára. - 253, 266 Hedrik (szepes) váraljai bíró (1312 k.) -145 Héderváry Lőrinc ( ?-1447), Zsigmond király diplomatája a különböző itáliai államokban (1431-1433), 1437-től haláláig nádor, Hunyadi János híve. - 146 Herberstein, Siegmund br. (1486— 1566), I. Miksa és V. Károly császárok lengyel- és oroszországi követe (1516-18, 1526). - 117, 120, 123 Heyd, Wilhelm - 20 Holubár, cseh lovag (XV. sz.). - 300 Hóman Bálint (1885-1951), történetíró, jobboldali kultúrpolitikus, 1918-1945-ben az MTA lev., r., ill. ig. tagja. 1922-től a Széchényi Könyvtár igazgatója, 1923-tól a Nemzeti Múzeum főigazgatója, 1925-31-ben a budapesti egyetemen a középkori magyar történelem tanára. 1932-1938-banés 1939— 1942-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, a német orientáció híve. 1932-1944-ben a Magyar Történelmi Társulat elnöke. A középkori gazdaság- és társadalomtörténet kutatója. - 7, 12, 33, 244, 250- 254, 256-257,260-261, 265 Horváth János(1878-1961), irodalomtörténész, 1909-től az MTA 1., 1931-től r. tagja. 1948-ban Kossuthdíjas. 1923-1948-ban a budapesti egyetemen a magyar irodalomtörténet tanára; a magyar polgári irodalomtörténet-írás egyik legkiválóbb művelője. - 305 Hrusevszkij, Mihajlo Szergejevics (1866-1934), ukrán történetíró, 1894-től a lembergi egyetem ukrán nyelvű történeti tanszékének tanáraként sokirányú kulturális szervező tevékenységet fejtett ki. 1917 után az ukrán rada központi titkára, utóbb az Ukrán Tudományos Akadémia tagja. - 21, 23 Hunfalvy Pál (1810-1891), nyelvész, néprajztudós, 1841-től az MTA tagja, a magyar összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója. - 203-205, 207-208 Hunyadi-család - 307 Hunyadi János (1407/9-1456), hadvezér, 1439-46-ban Szörényi bán, 1441-46-ban erdélyi vajda, 1446— 52-ben Magyarország kormányzója, több törökellenes hadjárat győztese, 1456-ban Nándorfehérvár megvédelmezője. - 289-291, 300, 307-308, 313, 316, 322, 324 326 Hunyadi László (1433-1457), 1452-től pozsonyi ispán, 1453-tól horvátszlavón bán, 1456-57-ben temesi ispán. V. László Ciliéi Ulrik haláláért felelőssé téve - esküje ellenére - kivégeztette. - 289, 291 Hunyadi Mátyás, 1. Mátyás, I. Ibn Fadhlan (X. sz.), arab földrajzi író, 921-922-ben a Muktadir kalifa által a volgai bolgárokhoz küldött követség vezetője. Üti beszámolójában a kazárokról közöl értékes adatokat. - 26, 28-29, 31 Ibn Haukal (X. sz.), mohamedán földrajzi iró; 978 táján írt munkája, valamint Isztakhri leírása Balkhi 360