Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban. Tanulmányok - Történetírók Tára (Budapest, 1979)

Névmutató

Ulászló, II., Jagelló (1456-1516), IV. Kázmér lengyel király fia, 1471-tól IV. Ulászló néven cseh, majd 1490-tól II. Ulászló néven magyar király. - 117, 296, 336-337 Uriás (Uros) (7-1243), 1207 előtt tihanyi, 1207-1243 között pannon­halmi apát.-172,221 Valentino, Caesar, 1486-ban ferrarai követ Mátyás udvarában. - 295 Vámbéry Ármin (1832-1913), orien­talista, kiváló török filológus, 1860-tól az MTA lev., 1876-tól r„ 1893-tól tiszt., 1894-től ig. tagja, 1865-1904-ben a budapesti egye­temen a keleti nyelvek tanára. Neves közép-ázsiai utazó. A ma­gyar őstörténeti vitában a török fajú népekkel való rokonság teó­riáját bizonygatta. - 204-207 Verner, 1289 к. budai bíró. - 72, 83 Veronai (Rangoni) Gábor (1420- 1486), ferences szerzetes, 1455- 56-ban Kapisztrán János társa a keresztes hadban; a nándorfehér­vári csata után huszitaellenes ink­­vizitor. 1460-tól és 1467-től pápai követ Mátyás udvarában, 1470-ben Mátyás római követe, 1472-75-ben erdélyi, 1475-86-ban egri püspök, 1477-től bíboros, 1472-86-ban fő­kancellár; Beckensloer János ellen­fele. 1473-ban prágai, 1482-ben is­mét római követ. - 297-298 Viharét, Claude (1716-1766), fran­cia történetíró. -120 Vinogradov (Vinogradoff), Sir Paul (1854-1926), jogtörténész. Előbb a moszkvai, 1903-tól az oxfordi egye­tem tanára. - 266 Vitéz János (1408 k.-1472), humanis­ta főpap és diplomata, anyja révén a Hunyadi-család rokona, Hunya­di fiainak nevelője. 1445-65-ben váradi püspök, 1465-től esztergomi érsek. 1443-64-ben titkos kancel­lár; 1464-65-től fő- és titkos kan­cellár, Mátyás király politikájá­nak támogatója. 1470-ben a cseh háború kérdésében Mátyás ellen fordult, és a király elleni összees­küvés vezetője lett. Mátyás elfo­gatta és őrizetben tartatta. - 288- 290, 293, 301, 303, 330, 336 Vitéz János, ifj. (7-1499), Vitéz János érsek unokaöccse, diplomata, fő­pap. 1476-tól több alkalommal kö­vet a pápai, valamint a francia és a lengyel udvarban. 1481-89- ben szerémi, 1489-99-ben veszpré­mi püspök; egy ideig az olomouci és a bécsi püspökség adminisztrá­tora. 1497-ben a Celtis-féle Soda­litas Danubiana elnöke. - 303 Voiavoda százados (XIII. sz.) - 249 Weiss Mihály, 1436-ban budai pol­gár. - 79 Wellmann Imre (szül. 1909), agrár­történész, 1945-49-ben az MTA 1. tagja. 1934-től az Országos Levél­tár munkatársa, 1951-től osztály­­vezetője. 1952-től a Fővárosi Levél­tár vezetője, 1957-től a Pestmegyei Levéltár munkatársa. 1962 óta a Mezőgazdasági Múzeum Agrártör­téneti Kutatócsoportjának vezető­je, ill. nyugdíjazásáig (1978) a Múzeum igazgatóhelyettese. - 189 Werbőczi István (1458-1541), köz­nemesi származású; 1516-tól kir. személynök, majd római, wormsi, nürnbergi követ. Részt vett a Dó­­zsa-parasztháború leverésében; egyik kezdeményezője a jobbágy­ság földhözkötését kimondó 1514-i törvényeknek. 1525-ben nádor, 1526 után Szapolyai János király híve, tanácsosa, kancellárja és por­tai követe. Hármaskönyve (Tripar­titum) a feudális jogrendszert a köznemesség szempontjából ko­difikálta; törvényerőre sohasem 370

Next