Duby, Georges: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980-1420 (Budapest, 1984)
Georges Duby, napjaink egyik legismertebb francia történésze A katedrálisok korában a középkori művészet és társadalom históriáját mutatja be 980-tól 1420-ig. A szerző ebben a kötetben arra keres választ, hogy a középkor folyamán hogyan változott a művészet társadalmi feladata, illetve milyen ideológiai célt szolgált, s ezeknek hogyan felelnek meg a korszakra jellemző stílusjegyek. A mű három fejezete már címében: A kolostor, A katedrális, A palota - is jelzi azt a változó kulturális közeget, amely életre hívta a középkori tárgyakat, épületeket. „Három esszét írtam, melyek a műalkotást kivonják a képzelet világából, s ugyanakkor a múzeumból is, visszahelyezik az életbe. Nem a miénkbe, hanem azoknak az embereknek a világába, akik megálmodták és elsőként megcsodálták őket" - így jellemzi a szerző kötetét Előszavában. Majd elvezet bennünket Saint-Denis kincstárába, a chartres-i üvegablakok misztikus világába, Giotto freskóihoz, bemutatja a firenzei patríciusok palotáiban zajló vidám életet, s eközben megismerkedünk a középkori ember világszemléletével, gondolkodásmódjával, képet alkothatunk vágyairól, szorongásairól. Duby valamennyi írásából, de elsősorban ebből a kötetből, kiderül, hogy legalább olyan jó író, mint történész. A katedrálisok kora olyan nagyszabású és átfogó kultúrtörténeti összefoglalás a középkorról, amelyet érdekfeszítő, élvezetes olvasmányként is ajánlunk mindenkinek.