Egri Péter: Álom, látomás, valóság. Az újabb európai regényirodalom álom- és látomásábrázolásának művészi szerepéről (Budapest, 1969)
I. Álom, látomás és valóság viszonya az 1848 utáni művészetben
ság részeként, gyakran éppen lényeges tulajdonságainak gyújtópontjaiként s mindig okaikkal és következményeikkel együtt, egy meghatározott szereplő adott életszakaszának konkrét helyzetében ábrázolják. Másrészt azt is megmutatják, hogy amilyen szükségszerűséggel felereszti, olyan szükségszerűséggel vissza is rántja, szét is pukkantja a valóság az álmok színes léggömbjeit (Ibsen: Peer Gynt, Vadkacsa). Thomas Mann Doktor Faustus című regényében zeneszerző-hősének, Adrian Leverkühnnek ördöglátomását leírván, már úgy tudja — épp e látomás regénybeli összefüggéseinek segítségével is — a kapitalista társadalmi valóság megváltoztatásának szükségszerűségét kifejezni, hogy nemcsak az ábrázolás egészével mutatja meg, milyen tragédiákat szül az adott társadalmi berendezkedés, hanem a regény végén az ábrázolás egészének logikájával összhangban hősével ki is mondatja az igazságot: a művészi harmónia megteremtésének előfeltétele az élet harmóniájának megteremtése. S hogy ezeknek a dekadenciában megszokott álmoknak és látomásoknak a polgári realista művészetbe való beépülése nem a modern polgári realizmus gyengesége, azt az is bizonyítja, hogy a szocialista művészet első klasszikusánál, Gorkijnál is jelentkeznek. A Kispolgárok Nyilje Csehov álmodozó, finom és törékeny alakjai számára is egy új életforma felé mutat, Klim Szamgin látomása pedig a fehérek és vörösök között választani nem tudó kispolgári értelmiségi figura énfelbomlását fejezi ki szocialista szemlélettel, külső álláspontból, az orosz proletárförradalom előkészítésének ábrázolása során. A marxizmus tudatossága világítja át Louis Aragon, Paul Éluard és József Attila modernné érett kötői álmait és vízióit is. E szocialista tudatossággal megformált modern álomvízió jellegzetességei plasztikusan kidomborodnak, ha Kosztolányi Dezső és József Attila álom- és látomásábrázolását egybevetjük. Az összehasonlítást nem zavarják személyi motívumok: a két költő kölcsönösen nagyra becsülte egymás költői tehetségét, Kosztolányi kiállt József Attila mellett, József Attila szép és 26