Egri Péter: Álom, látomás, valóság. Az újabb európai regényirodalom álom- és látomásábrázolásának művészi szerepéről (Budapest, 1969)
Jegyzetek
álom- és látomásábrázolásának tendenciáját vázlatosan áttekintjük. Az első korszakra az álmoknak és a látomásoknak a valóságtól való különválása jellemző (tézis). A másodikra az ellentétes irányú mozgás (antitézis). A harmadikra a kettő magasabb egysége (szintézis). Vö. Egri Péter: József Attila költészetének látomás- és álomszerű mozzanatai. Irodalomtörténet, 1960. dec. XLVIII. 4. 253—82. II. fejezet 1 Erre az összefüggésre Lukács György hívta fel a figyelmemet. Vö. még Stephen Spender: With Lukács in Budapest. Encounter, December 1964. Vol. XXIII, No. 6, 55—6. 2 Csernisevszkij: Tolsztoj: Gyermekkor és kamaszkor (1856), Háborús elbeszélések (1856). N. G. Csernisevszkij: Válogatott esztétikai tanulmányok. Budapest, 1950. 117—8. 3 Uo. 122. 4 Uo. 123. 6 Vö. Édouard Dujardin: Le monologue intérieur. Son apparation, ses origines, sa place dans Poeuvre de James Joyce. Paris, 1931. 6 James Joyce to Lucia Joyce. 27 April, 1935. Letters of James Joyce, ed. Stuart Gilbert, London, 1957. 154. 7 Vö. Engels levele Paul Ernsthez. 1890. június 5. Marx—Engels: Művészetről, irodalomról. Budapest, 1950. 54—7. 8 Tolsztoj: Karenina Anna. Fordította: Bonkáló Sándor és ifj. Pálóczi Horváth Lajos. Budapest, II. 318. 9 Uo. 330. 10 Uo. 333. 11 Lenin: L. N. Tolsztoj. Lenin az irodalomról. Budapest, 1949. 69. 12 Lenin: Tolsztoj Leó és a modern munkásmozgalom. Lenin az irodalomról. Budapest, 1949. 79. 13 Szigeti József: Tolsztoj Anna Kareninája. Előszó Lev Tolsztoj Anna Karenina című regényéhez. Fordította: Németh László. Budapest, 1955. XXIII—XXIV. — Anna álma sorsának riasztó veszélyét szerelmi oldalról is kifejezheti. 379