Engel Pál (szerk.): Világtörténet évszámokban 1789-ig (Budapest, 1982)
Földtörténeti korok
1458 1458—1490 Mátyás magyar király. Sikerül leszerelnie, ill. háttérbe szorítania a Hunyadiak iránt ellenséges bárókat, 1462-ben meghódolásra bírja a cseh Giskrát, aki 1440 óta a Habsburg-párt, majd a saját nevében megszállva tartotta a Felvidéket. 1464-ben kibékül III. Frigyes császárral, visszakapja az 1440-ben elrabolt szent koronát, és megkoronáztatja magát. Uralkodása első időszakában több háborút visel a török ellen, de további politikájában egyre nagyobb súlyt kapnak nyugati irányú törekvései. ( —1469) 1459 A törökök elfoglalják Szendrőt (Smederevo), Brankovics szerb államának székhelyét. Szerbia függetlensége véget ér, az ország a XIX. sz. elejéig az oszmán birodalomhoz tartozik. 1460 k. Villon költészete. A Nagy Testamentum. 1461— 1483 XI. Lajos francia király. Célja a nagyhűbérek felszámolása és a központi hatalom megszilárdítása. A feudális ellenzék legfőbb támasza Merész Károly burgundi herceg (-1/467—1477), a király leghatalmasabb, gyakorlatilag független hűbérese. Az ő halálával Lajos nemcsak Burgundiát szállja meg (—1477), hanem Anjou, a Provence stb. bekebelezésével megtöri a főnemesség erejét, és megteremti Franciaország politikai egységét. 1462— 1505 III. (Nagy) Iván moszkvai nagyfejedelem, az orosz egység megteremtője. A moszkvai állam a XIV. sz. óta számos kisebb-nagyobb orosz fejedelemséget magába olvaszt, és a XV. sz.-ra vezető szerepre tesz szert. Iván 1478-ban leigázza a hatalmas novgorodi kereskedő köztársaságot, 1480-ban felszámolja a tatár függőség utolsó maradványait, 1485-ben pedig bekebelezi Moszkva egyetlen komoly orosz vetélytársát, a tveri fejedelemséget. Miután nőül vette az utolsó bizánci császár unokahúgát, használni kezdi a cári címet, Bizánc örököseként, a „harmadik Róma” uraként lép fpl, és a keleti ortodox egyház védelmezőjének tekinti magát. Székhelyét, a moszkvai Kremlt olasz mesterek közreműködésével átépíti (Uszpenszkij-székesegyház, 1475— 1479; Blagovescsenszkij-templom, 1484—1489; a Kreml mai falai, 1485—1495). 1463— 1479 Az oszmán birodalom első támadó háborúja a velencei gyarmatok felszámolására. Velencét első ízben érik komoly területi veszteségek Görögországban és Albániában, bár ezeket egyelőre kiegyenlíti a ciprusi királyság megszerzése (1489). A XVI. sz. első felében azonban két további háború (1497—1500, 1537—1540) következ-98