Erdei Ferenc: Emberül élni. Egy életút mérföldkövei. Válogatás (Budapest, 1974)
Erdei Sándor: Erdei Ferenc életrajza
AZ ISKOLÁK Iskolai tanulmányai során különösebb erőfeszítés nélkül került a legkiválóbbak közé. Nem volt eminens diák, tanárai azonban tudták róla, hogy érdeklődése néhány tantárgyban - főleg a történelemben és az irodalomban, de a botanikában és a kémiában is - külön búvárlásra és a középiskolai színvonalat meghaladó ismeretek szerzésére ösztönözte. A makói gimnáziumnak akkoriban híre és tiszteletre méltó rangja volt az ország középiskolái sorában, amit kiváló tanári karának köszönhetett. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Erdei Ferencnek ugyanazok lettek a legkedvesebb tanárai - Galamb Ödön, Tettamanti Béla, Kovalik Antal -, akik néhány évvel azelőtt a diák József Attilát vették körül gondviselő szeretettel. Erdei másodikos gimnazista volt, amikor a nála öt évvel idősebb költő első kötete, a Szépség koldusa megjelent; mint „alsós” kisdiák csak látásból ismerhette az akkor hetedikes, tehát a „felsősök” közé tartozó József Attilát. A Juhász Gyula előszavával ékesített verskötetet azonban nem sokkal a megjelenése után látta Galamb tanár úr kezében, aki az 1922-ről 23-ra forduló karácsonyi szünet után az első történelem órán azzal mutatta föl az osztálynak a zöld táblájú könyvecskét, hogy „ez a nagy költő a mi iskolánk diákja". Erdeinek, ahogyan később visszaemlékezett rá, igazi nagy élményt csak jó néhány év múlva jelentettek József Attila versei; a gimnáziumi években az Ady költészetével való találkozás volt számára a legnagyobb esemény. Az első Ady-köteteket is történelem tanárától. Galamb Ödöntől kapta, félig-meddig titokban, mert akkor még Ady nem szerepelt a hivatalos irodalomoktatás tantervében. Hetedik, nyolcadik osztályos korában az iskolai önképzőkör legaktívabb tagjaként gyakran szerepelt eredeti munkáival - tanulmányokkal, versekkel -, de a szavalóversenyeken is mindig részt vett, csak azért, hogy Ady-verseket mondhasson. A nagyok közül Ady foglalta el helyét elsőnek a „házi istenek" körében, szelleme a rajongó diák révén otthont kapott az Erdei családban. De sorra-rendre családi üggyé vált minden jelentősebb szellemi élmény, amely a fiatal Erdeit foglalkoztatta. Azzá tette az 579