Erdélyi István: Ázsiai lovas nomádok. Régészeti expedíciók Mongóliában (Budapest, 1982)

ÁZSIAI LOVAS NOMÁDOK A szerzők az elmúlt két évtized során hat alkalommal vettek részt nemzetközi régé­szeti ásatásokon Mongóliában. Kutatá­saik az i. e. 1. évezred derekától az i. sz. 1. évezred végéig terjedő időszakot ölel­ték fel, tehát egy olyan korral foglalkoz­tak, amikor még nem a mai mongolok lakták Mongóliát. Ezen a hazánknál mint­egy tizenhatszor nagyobb területen az időszámításunk előtti századokban és idő­számításunk 1. évezredében lovas nomád népek egész sora élt hosszabb-rövidebb ideig. Nem meglepő tehát, hogy az itt dolgozó magyar régész szakemberek szin­te naponta találkoztak e népek ősi emlé­keivel a bronzkori sziklarajzoktól a türk szobrokon és a híres orhoni feliratokon át az eddig magyarázat nélkül álló, úgy­nevezett „szarvasos kövekig”, és termé­szetesen mindennél nagyobb mennyiség­ben bukkantak sírjaikra. E leletek annál is inkább érdekesek, mert a mongol sztyepp azoknak a török és mongol né­peknek volt otthona, amelyeknek nyugati csoportjai a 9. században a magyarokkal együtt éltek a sztyeppövezet délkelet­európai részén. A hat expedíció anyagát összefoglaló értékes beszámolót a hely­színen készült felvételek illusztrálják. ERDÉLYI ISTVÁN — SUGÁR LAJOS

Next