Freud, Sigmund: Freud: Esszék (Budapest, 1982)

Négy, a pszichoanalízis történetében és kultúrtörténeti vonatkozásban is rendkí­vül érdekes művet tartalmaz kötetünk. A vicc és viszonya a tudattalanhoz egy min­dennapi jelenség nyomán bizonyítja az ökonómiai elvet a pszichikus működés­ben és vizsgálja az elfojtás és más szoron­­gás-elhárító mechanizmus szerepét. A Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke módszertani etűd, de egyben a pszicho­analitikus művészetelmélet kiinduló­pontja. A Rossz közérzet a kultúrában a freu­­di emberkép dilemmáit veti fel. A pszi­choanalízis foglalata az elmélet végső, leg­­kiforrottabb formájának összefoglalása, Freud utolsó műve. Hermann István Freud az esszéista című előszava a váloga­tás filozófiai, művelődéstörténeti célkitű­zéseit ismerteti, Buda Béla Utószava a ta­nulmányok helyét és jelentőségét vizsgál­ja Freud tudományos nézeteinek fejlődé­sében. Kiadványunk a századfordulón kialakí­tott, sokat vitatott pszichoanalízis-elmé­let fejlődésének útját kíséri nyomon. Az értékes gondolatokban gazdag, invenció­­zus írások Freudot mint az irodalomban, művelődéstörténetben, a művészettörté­netben, a történelemben is kimagaslóan képzett, humanista gondolkodót mutat­ják be.

Next