Gazdag László: Útitársunk a térkép (Budapest, 1969)
Térképtörténet
A Földtani Intézet talajtani osztálya az Alföld talajnemeit vizsgálta, zászlaján a szikesedés elleni küzdelem jelszavával. Pávai-Vájná Ferencé az érdem, hogy az alföldi mélyfúrások néhány eredményes kísérlet (Szeged, Hajdúszoboszló, Debrecen, Tótkomlós) után megkezdődtek. Nopcsa Ferenc igazgató, világhírű geológusunk elgondolása alapján és irányítása szerint Sümeghy József - az alföldi artézi kutak kifolyó vizének hőmérsékleti adataiból - a geotermikus viszonyok felderítését kezdte meg. 1933-ban a Földmívelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete, majd 1938-tól az Ontözésügyi Hivatal is bekapcsolódott az Alföld kutatásába. Előbb 143, majd további 222 talajvízfigyelő csőkutat létesítettek, és ezzel megkezdődött az Alföld talajvíz-viszonyainak rendszeres figyelése. A korábbi időkből mindössze 1927-1928-ból állott rendelkezésre egy, az egész ország területére kiterjedő megfigyelés-sorozat. A MÁV igazgatósága ugyanis Bendefy L. javaslatára elrendelte, hogy minden évben negyedévenként, ugyanazon napon, déli 12 órakor meg kell állapítani minden MÁV tulajdonban levő kútban a vízszint magasságát, illetőleg térszín alatti mélységét. Ilyenformán több ezer kútról két év alatt megszakítatlan adatsor gyűlt össze. Ezt a munkát tette intézményessé a Vízrajzi Intézet, amikor talajvízfigyelő szolgálatát kiépítette. 1955-ben már 2146-ot számláló saját kútjában naponta figyelték a talajvízszint változását. A feladatot 1952 óta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Felszínalatti Vizek főosztálya látja el. 1950-ben a Vízrajzi Intézet kéziratban elkészítette - három változatban - az Alföld talajvíztérképét. Ezek: a talajvíz mélysége a felszín alatt; a talajvízszínt magassága az Adria középtengerszintjéhez viszonyítva („országos” magassági rendszerben); a talajvízszínt évi átlagos ingadozásának térképe. Ezek számítanak az első hivatalos térképeknek Alföldünk talajvízviszonyait illetően, bár nem kerültek kiadásra. Meg kell említenünk azonban, hogy már 1938-ban közlésre került egy ilyen tárgyú térkép Ijjász E. kitűnő könyvében, amelyben a talajvízszínt viszonyoknak az erdővegetációra gyakorolt hatását vizsgálja. Adatait óriási szorgalommal magánúton gyűjtötte össze. \ Ilyen előzmények után fogott hozzá a Földtani Intézet 1950-ben az ország sík- és dombvidéki részének újratérképezéséhez, és ezzel kapcsolatban az országos kútkataszter elkészítéséhez. A munkálatokat Sümeghy József Rónai András és Miháltz István vezette. A feldolgozás Rónai A. érdeme. Csoportjaik 1950 és 1955 között, öt év alatt, 1 030 042 ásott talajvízkutat és kereken 16 000 fúrt és artézi kutat vizsgáltak meg, rendszeresen figyeltek, bemértek és térképeztek. Ez azt jelenti, hogy az országnak kereken 93 000 293