Gellért Oszkár: Egy író élete II. kötet. A Nyugat szerkesztőségében 1926-1941 (Budapest, 1962)
1929
S csak a lap első belső oldala tüntette fel a tizennyolc főmunkatárs nevét. De még valami történt közben. • — Csináljunk egy harcos hetilapot — mondta nekem Osvát váratlanul. — Abban majd közölhetünk olyan cikkeket, melyeket Babits miatt esetleg nem adhatunk ki a Nyugatban. (Osvát itt Kassáknak arra a cikkére gondolt, melyet Babitsról írt, s melynek kiadását Babits nem engedte meg.) Arra a kérdésemre, hogy kik legyenek a hetilap munkatársai, azt felelte, hogy ő meg én, Kosztolányi, Karinthy, Nagy Endre és Szép Ernő. Hetedik „gyászmagyarnak” én József Attilát ajánlottam. Helyeselte. Nagy Endre kijelentette, hogy az első szám nyomdaköltségére befizet egy bankba 500 pengőt. Be is fizette. Szép Ernő ajánlotta, hogy a lap címe Bizalmas legyen. Az első világháború „bizalmasaira” emlékeztetett, amelyekben a lapok szerkesztőségeit utasították, milyen hírek közlését kell föltétlenül mellőzniök. Nagy Endre cikket írt, s ebben az Ótestamentum zsoltárait ültette át merészen az akkori magyar viszonyokra alkalmazva. És mindjárt indítványozta, hogy a cikkek alá senki se írja a saját nevét. „Heten vagyunk. Ne kérdezd, ezt ki írta, azt ki írta. Heten vagyunk. Eggyek vagyunk.” József Attila a kávéház asztalára tett egy fulmináns cikket a Pintér Jenő irodalomtörténete ellen. Kitűnőnek mondtuk. Szép Ernő A Baumgarten-féle pénzbüntetésről írt. Igenám, csakhogy harmadnapra lecsapott a Fenyő bombája. Az mégsem lehet, hogy amíg együtt szerkesztjük a Nyugatot Babitscsal Osvát meg én, addig egy másik lapot is adjunk ki, amelyben esetleg olyant is írhatnak, ami egyenesen Babits ellen irányul. Lesújtva ültünk. József Attila kérte vissza a kéziratát s szomorúan távozott. Értesült-e füstbe ment tervünkről Babits, nem tudom. De röviddel ezután tolmácsolta Fenyő Babitsnak azt a kívánságát, melyről fentebb szóltam. Abban igaza volt Fenyőnek, hogy a holtan született Bizalmas című hetilapban esetleg olyan cikkek is megjelenhettek volna, melyek a vele való együttműködést lehetetlenné teszik a Nyugatban. Például az a cikk is, melyet Szép Ernő adott át köz 110