Gellért Oszkár: Egy író élete II. kötet. A Nyugat szerkesztőségében 1926-1941 (Budapest, 1962)
1932
Móriczra, hogy nekrológjában a teljes kilátástalanság hangját ütötte meg száz és száz fiatal művész számára. (Pintér Ferenc első írásai még expresszionista versek voltak. Ostromolják a várost című kötetéről Babits 1924-ben a legnagyobb melegséggel írt. Ugyanakkor József Attila egyetemi beíratási díját odaajándékozta Pesten nyomorgó barátjának, Pintér Ferinek, ahogy ez József Jolán könyvében olvasható.) A verstermelésben ezúttal is Erdélyi, Fenyő László, Illyés, Török Sophie meg én vezetünk. Babits versei közt a nagyszerű Verses napló is. És először szerepel két fiatal: Vas István és Weöres Sándor. Az én verseim közt kettőnek szélesebb körű a visszhangja, ezért van szavam róluk. Az egyik versem címe: Fiatalokhoz, a másiké: Krőzus a máglyán. Megjelenésük után Babits elküldi nekem Erdélyi versét; a címe: Gellért Oszkárhoz; a cím alatt Babits kezevonása: „Válasz Fiatalokhoz c. versére”. A vers első szakasza: „Erős ember! Apánk! Fejed fölé / emelted kis fiadat, —■ / ne félj: nem kígyókat nevelsz, / hanem erős, derék hadat!” S az utolsó szakasz: „Kortárs! Köszönjük, hogy szívedhez / öleltél minket! — Jer velünk, / ne félj az úttól, ha elfáradsz, / mi majd vállunkra emelünk!” Nem tagadom: örültem a fiatal Erdélyi őszinte vallomásának. Egy másik visszhang Bécsből jön, Ignotustól: „Örülök, hogy kortársad lehettem.” De a legbecsesebb a harmadik: József Attila így dedikálta a Külvárosi éj című könyvét: „Gellért Oszkárnak, a Krőzusnak a máglyán, mielőtt olyan szép szóval ismét megszégyenítené a fiatalokat. Bp. 1932 okt. 19.” SZÍNHÁZ Schöpflinnek csak azokról a kritikáiról emlékezem meg, melyeket nem írt kedvetlenül sok rossz színdarab láttán. Elsősorban a Peer Gyntről, melyet egykor a Magyar Színházban látott Törzs Jenő alakításában s most a Nemzetiben Kiss Ferenccel. (1958-ban Endre fiam rendezte utoljára a Peer Gyntet. Legfájdalmasabb emlékem.). Zilahy Lajos új színműve, A tűzmadár, láthatólag érdekli Schöpflint, már a témája újszerűsége miatt is. A főszereplő az úgynevezett felszabadult lány, konzervatív szülők elfajzott mű- 285