Gerskovics, Alekszandr: Az én Petőfim. Cikkek és tanulmányok (Budapest, 1979)

II. Élő klasszikusok

JÓZSEF ATTILA ÉS AZ OKTÓBERI FORRADALOM ORSZÁGA A költő szocialista világnézetének kialakulásához József Attila, a proletárköltő nehéz, megpróbáltatásokkal teli életében az Októberi Forradalom mindig a reménység forrása volt; szenvedélyes figyelemmel kísérte fejlődésének az útját. A költő osztályrokonságban érezte magát a proletár Orosz­országgal, és ez élete legnehezebb pillanataiban is erőt adott neki. A még ismeretlen, jobb jövő felé utat törő, forradalmi változásban levő ország képe lebegett a szeme előtt, amikor verseiben és cikkeiben szeretett Magyarországának szocialista átalakításán gondolkodott. Horthy félfasiszta rendszerének körülményei között termé­szetesen József Attila csak áttételesen fejezhette ki politikai rokonszenveit és néhány cikktől eltekintve a „bolsevizmus­­hoz” való viszonyát. A költő nemigen kaphatott információt arról, mi történik a szovjet földön. A költő szenvedélyes vágya, hogy a Szovjet írók Kongresszusa alkalmából, 1934-ben ellátogathasson a Szovjetunióba, amit pedig álsze­rénység nélkül tarthatott jogának és kötelességének, szintén nem vált valóra. Ennek ellenére az, amit József Attila a fiatal szovjetország életéről könyvekből, Lenin hozzá eljuttatott munkáiból és a nyugati baloldali sajtóból, továbbá Szovjet-Oroszországban járt elvtársaktól megtudott, a magyar költő számára az opti­mizmus forrása lett, és ez nélkülözhetetlen komor költészeté­nek megértéséhez. 8* 115

Next