Gerskovics, Alekszandr: Az én Petőfim. Cikkek és tanulmányok (Budapest, 1979)
II. Élő klasszikusok
mókát vezetett, folyóiratokat szerkesztett, könyveket tanulmányozott, franciául, németül tanult, Marxot és Lenint, Freudot és Hegelt olvasott és amikor vágyakozva, morzsánként gyűjtötte a híreket Szovjet-Oroszországról. Az első benyomásokat Szovjet-Oroszországról az akkor még kamasz József Attila a Magyar Tanácsköztársaság felejthetetlen napjaiban szerezhette. Budapest utcái plakátoktól és transzparensektől tarkállottak,ésezek közül sokhirdette a fiatal magyar tanácshatalom szolidaritását az orosz Október proletárjainak harcával. Az akkor 14 éves fiú, aki első verseit írogatta, szomjasan fogadta a forradalmi átalakulás élményeit, a viharos és szokatlan események sűrűjében. Yonattetőkön hasalva ment vidéki városokba, hogy élelmet hozzon beteg édesanyjának, újságokat, képeslapokat, bélyegeket árult. És ezekben a napokban került a kezébe az Állam és forradalom, Lenin egyik első Magyarországon megjelent műve, szerény tömegkiadásban.2 Annak a testvéri szövetségnek az emléke, amelyet a magyar kommunisták, az ellenforradalmi erőktől mindenfelől bekerítve is megpróbáltak megteremteni fiatal szovjetköztársasággal, sokáig megmaradt József Attila tudatában. Pályája során gyakran felbukkant költészetében és publicisztikájában is. A költő a Horthy-korszakban szüntelenül beleütközött a magyar társadalmat emésztő ellentmondásokba. így volt ez sógoránál és gyámjánál, a derék, ám polgári módon korlátolt Makai Ödönnél, így volt ez makói gimnáziumi éveiben és a szegedi egyetemen is, ahonnan Tiszta szívvel című költeményéért távolították el. Mint tudjuk, Hatvány Lajos ezt a verset „az egész háború utáni nemzedék dokumentumának” nyilvánította, ám a Horthy-rendszer ideológusai erkölcstelennek tartották: 117