Gerskovics, Alekszandr: Az én Petőfim. Cikkek és tanulmányok (Budapest, 1979)
II. Élő klasszikusok
tákéi. Ám a költő egyik csoportosuláshoz sem kötődik igazán. „Engem barbárnak tartanak - írja említett levelében - ... holott a legintelligensebb köztük én vagyok.”10 És tréfásan így zárja levelét: „Különben pedig éljen az egész világ szociális forradalma, éljen a szindikalizmus útján létrehozandó kollektív lelkű emberiség anarchiája!”11 Jolánhoz írott február 10-i levelében is az individualista anarchisták esztétizáló jelszavait figurázza ki: „Csókollak minden tiltakozásod dacára, éljen az esztétikai célokért kitörendő világforradalom és mindenek fölött a pozitív és negatív Univerzum összekötő szilárd pontja (ó Archimédes!) József Attila.. .”12. József Attila 1926 őszén továbbmegy Párizsba, ott a francia irodalmi baloldallal tart kapcsolatot, a marxizmust tanulmányozza. Marx és Lenin olvasását kezdetben még össze tudja egyeztetni azzal, hogy részt vesz az „Anarchista kommunisták szövetségének” munkájában, mint e szervezet párizsi szekciójának tagja. Az anarchizmus ekkoriban Franciaországban a baloldali értelmiség reakciója volt a nyugati szociáldemokrácia opportunizmusára, vagy ahogyan Lenin megfogalmazta „büntetés a munkásmozgalom opportunista bűneiért”. Sok haladó nyugat-európai értelmiségi számára az anarchizmus iránti vonzalom a marxizmus befogadásának előszobája volt. Ezt az utat járta be József Attila is. Nővéréhez írott párizsi leveleiből nyomon követhető egyre érettebbé és marxista jellegűvé váló nézeteinek fejlődése. Mintha csak a lenini művet jegyzetelné ki, ír a kapitalizmus imperialista szakaszának sajátosságairól, az imperialista táboron belüli ellentétekről, a demokrácia és a szabadság problémáiról, az értelmiség szerepéről az ideológiai harcban. A marxizmus-leninizmus iránytűvé vált a költő harcában. Némely mondata csaknem szó szerint egyezik a lenini munkák szövegével. L. I. Szuvizsenko szovjet irodalom-123