Gerskovics, Alekszandr: Az én Petőfim. Cikkek és tanulmányok (Budapest, 1979)

II. Élő klasszikusok

xot, akkor inkább / Bakunint és Kropotkinkát”16 A költő itt józan politikus: senkit sem akar elriasztani a potenciális szövetségesek közül, mert hisz abban, hogy előbb-utóbb, köz­vetlen vagy kerülő úton a proletáriátus felszabadításának hívei eljutnak a marxizmus és a tudatos forradalmi harc igenléséig. A költő politikai nézeteivel párhuzamosan művészi ízlése is változott. Párizsi éveinek barátja, harcostársa, Hont Fe­renc, a kommunista színházi rendező mesélte e sorok írójá­nak, hogy együtt látogatták a francia munkások irodalmi kö­reit, és hogy mennyire örült József Attila, amikor látta, hogy néhány versét már a francia baloldali költők is ismerik. A költő Hont Ferenccel együtt készült irodalmi estjére, amelynek mű­során Párizsban írt versek is szerepeltek, némelyik francia for­dításban.17 Az Esprit Nouveau című folyóirat konferenciáján József Attila büszkén képviselte a magyar költészetet, kávé­házakban találkozott Claude Séverackkal és Marcel Sauvage­­zsal, látogatta a baloldali festők műtermeit és tárlatait, az egyiken még az arcképét is kiállították: „Ezek a bolond fran­ciák - írta 1927 márciusában félig tréfásan, félig szomorúan - azt hiszik a verseimről, hogy odahaza kapkodják őket.”18 Ebből az időből származnak József Attila első műfordításai. Egyfelől Villon balladái ragadják magukkal, másfelől pedig Apollinaire és Majakovszkij rokon törekvéseit fogadja be. Egyelőre nincs adatunk arra vonatkozólag, láthatta vagy hall­­hatta-e a költő Majakovszkijt, amikor az 1927. április 29-től május 9-ig Párizsban járt. Ám az irodalmi körökben forogva aligha kerülhették el figyelmét az irodalmi Párizs eseményei, és többé-kevésbé ismernie kellett a szovjet néptribun-költő ver­seit. Kétségtelenül erről, illetőleg József Attila érdeklődéséről tanúskodik a 150 000 000 című elbeszélő költeményből készült fordításrészlete, amelyet öt évvel később A hét című folyóirat­ban közölt. E fordításnak az eredetivel és más fordításokkal való egybevetése, valamint Majakovszkij és József Attila újító 125

Next