Granasztói Pál - Polónyi Károly: Budapest holnap (Budapest, 1959)
I. A Duna-partok és a hidak
I. A DUNA-PARTOK ÉS A HIDAK A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. József Attila ADuna-partok rendbehozása, kiépítése a város egész hosszában, elsőrendű feladat. Budapestnek a Duna-partok alkotják a gerincét, ez legfőbb nevezetessége és látványossága, akár Párizsban az Avenue des Champs Elysées, Velencében a Szent Márk tér és Bécsben a Ring. Ekkora folyam, ilyen táji környezetben, ilyen tágas arányokban egy nagyváros közepét sem szeli ketté. Még leginkább Leningrád Néva-partjához hasonlítható, bár az is más. Mert ott ugyan az építészeti keret egységesebb és nagyszabásúbb, de hegyek, természeti háttér nincs. Az, aki Budapestre visszagondol, a Dunát látja maga előtt, a hegyeket, a hidakat. Mi magunk is alig értékeljük azt a nagyszerű panorámát, ami Budán, a Várhegy mögött tárul fel, mert mindig a Dunát látjuk magunk előtt. A Dunára felfűződik az egész város, múltjával és jelenével, sőt jövőjével is; itt a part mentén találjuk a város legősibb nyomait, s itt bontakozna ki a jövő fejlődés lehetőségei. A rendezés és kiépítés a Margit-híd és Szabadság-híd között a legsürgősebb, ezt követően délre a Petőfi-hídig, északra az Árpád-hídig. A belső szakaszon figyelembe kell venni azt a kialakult sajátosságot, hogy a házak a partra épültek, és horizontálisan követik a part íves vonalát, a folyam itt — akár az Al-Dunán — szinte szoroson halad át, míg ezen túl — tehát a Margit-hídtól északra és a Szabadság-hídtól délre — már tágul a part és a látóhatár. Gondolni kell mindig arra is, ami a budapesti látkép lényege, szépségének egyik fő magyarázata: a Duna-part egyik oldalának hegy-völgyes mozgalmasságára, másik oldalának sík, nyugalmas jellegére, e kettő egyensúlyára. Ez a kontraszt hatás, ennek egyensúlyozottsága és a tágasság, a nagy méretek, távlatok együtt adják Budapest szépségének alapjait. 2 13