Győri György (szerk.): Ember és műveltség. Harmincnégy interjú - tudósokkal, írókkal, művészekkel (Budapest, 1976)
Kalmár László: A pedagógus a számítógépek korában
sem készítheti el a gyógyítás szolgálatába állított gép. Nincs gépi gyógyítás, sem gépi diagnosztika orvos nélkül. Gépi oktatás sincs: ellenben van — lesz - gép segítségével végzett oktatás, amelyből soha nem hiányozhat az élő szó varázsos ereje. A számítógép tanórai felhasználása — amivel egyébként eredményesen kísérleteznek egyes iskolák — bizonyára a számítógépnek csupán egyik, s talán nem is a legfontosabb lehetősége. Milyen más pedagógiai lehetőséget tart ön fontosnak? Lényegesnek tartom a számítógép felhasználását vizsgáztatásra. Egyik volt munkatársam: Hunya Péterné Ambrus Margit, a szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógiai tanszékén érdekes vizsgáztatási kísérlet elveit dolgozta ki. E módszer — amely már gyakorlati bevezetés előtt áll — megjavítja, pontosabbá teszi annak vizsgálatát, hogy a vizsgázó jelenlegi tudása elegendő-e a jövő félévi előadások megértéséhez. Hunyáné metódusa az ismert feleletkiválasztásos módszer egyik javított változata. A hallgató úgy vizsgázik, hogy a kapott kérdésekre adott válaszok közül egy-egy gomb megnyomásával jelzi, hogy melyiket, illetve melyeket tart helyesnek, s válaszát a gép értékeli. Annak megvizsgálását bízzuk tehát a gépre, ami a jelenleg szokásos vizsgáztatási módszer esetén elsikkad: nevezetesen, hogy értie a hallgató az anyagban szereplő fogalmakat annyira, hogy akkor is rájuk ismer majd, amikor a következő félévi előadásban nem „szabványos”, de azzal logikailag egyenértékű más alakban szerepelnek. 174