Hahn István - Szabó Miklós - Kulcsár Zsuzsa: Világtörténet képekben. Őskor, ókor, középkor (Budapest, 1972)
A középkor - Kulcsár Zsuzsanna: Bevezetés
SZERBIA ÉS DALMÁCIA 3 A A Szávától az Adriáig és Macedóniáig elterülő vidéken élő délszlávok államai a Bizánccal, a frankokkal és a bolgárokkal folytatott harcok közepette alakultak ki. Már a 8—io. sz.-ban több fejedelemség (zsupánság) jött létre. Elterjedt a kereszténység, a délszlávok többsége a bizánci egyházhoz csatlakozott. A io. sz. közepén Raska (a Duna, az Ibar és Lim folyók közti terület) fejedelme több zsupánságot megszerzett, amelyek a bolgár cárságtól függtek, felvette a nagyzsupáni címet, s egy időre függetlenítette magát Bulgáriától. Rövidesen azonban újra bolgár, Д Szerbiai kolostor ablaka, 14. sz. 00 majd bizánci fennhatóság alá kerültek a szerbek. Hosszú harcok után, amelyekben nagy áldozatkészséggel vettek részt a bogumilok (1. 436. 1.), Nemanja István nagyzsupán (fi 196) alatt Szerbia teljesen függetlenné vált. István fia, Száva lett Szerbia első érseke. Az általa alapított kolostorok az ország kulturális központjai. A fénykor Dusán István (3) uralkodásának ideje (1331—55). Hódító hadjárataival jelentősen kiterjesztette országa határait, s felvette a „szerbek és görögök cárja” címet. Az ipeki (ma Pec) érsekséget pátriárkátus rangjára «Ж'т>м2Пиилк v •an »«««•<, иг.ЛAbri zaiumuIa. МшпМ ««mm «wMua rlérnnurK. 4 < 498 Szt. Simon és Száva (О Д emelte. Nagy tervét azonban — a szerbek, bolgárok és görögök egyesítését a török elleni harcra — nem sikerült megvalósítania. 1349-ben a szoborral, az egyházi és világi urak gyűlésével elfogadtatta törvénykönyvét (4), amely világot vet a szerbiai feudális társadalom felépítésére. A törvénykönyv szigorú intézkedéseket hoz az eretnekek ellen, és korlátozza a parasztok jogait. A nagyurak minden igyekezete arra irányult, hogy gyengítsék a központi hatalmat. Ez elősegítette a török terjeszkedését. „Rigómezőn maradt mindahánya”-—ad hírt a délszláv népballa-14. sz.-i szerb ékszerek (5) д