Hahn István - Szabó Miklós: Világtörténet képekben. I. kötet. Az őskortól 1640-ig (Budapest, 1980)
A középkor - Kulcsár Zsuzsanna: Bevezetés
SZERBIA ES DALMACIA A Szávától az Adriáig és Macedóniáig elterülő vidéken élő délszlávok államai a Bizánccal, a frankokkal és a bolgárokkal folytatott harcok közepette alakultak ki. Már a 8—io. sz.-ban több fejedelemség (zsupánság) jött létre. Elterjedt a kereszténység, a délszlávok többsége a bizánci egyházhoz csatlakozott. Szt. Simon és Száva (i) д <3 Szerbiai kolostor ablaka, 14. sz. (2) A 10. sz. közepén Raska (a Duna, az Ibar és Lim folyók közti terület) fejedelme több zsupánságot megszerzett, amelyek a bolgár cárságtól függtek, felvette a nagyzsupáni címet, s egy időre függetlenítette magát Bulgáriától. Rövidesen azonban újra bolgár, majd bizánci fennhatóság alá kerültek a szerbek. Hosszú harcok után, amelyekben nagy áldozatkészséggel vettek részt a bogumilok (1. 494—95. 1.), Nemanja István nagyzsupán (fi 196) alatt Szerbia teljesen függetlenné vált. István fia, Száva lett Szerbia első érseke. Az általa alapított kolostorok az ország kulturális központjai. A fénykor Dusán István (4) uralkodásának ideje (1331-5 5). Hódító hadjárataival jelentősen kiterjesztette országa határait, s felvette a „szerbek és görögök cárja” címet. Azipeki (ma Pec) érsekséget pátriárkátus rangjára emelte. Nagy tervét azonban - a szerbek, bolgárok és görögök egyesítését a török elleni harcra — nem sikerült megvalósítania. 1349-ben a szoborral, az egyházi és világi urak gyűlésével elfogadtatta törvénykönyvét (5), amely világot t> vet a szerbiai feudális társadalom felépítésére. A törvénykönyv szigorú intézkedéseket hoz az eretnekek ellen, és korlátozza a parasztok jogait. A nagyurak minden igyekezete arra irányult, hogy gyengítsék a központi hatalmat. Ez elősegítette a török terjeszkedését. „Rigómezőn maradt mindahánya” — ad hírt a délszláv népballada az 4 V 14. sz.-i szerb ékszerek (з)Д