Hédervári Péter: A görög Pompeji. Egy vulkán régészete (Budapest, 1972)
Dr. Hédervári Péter A GÖRÖG POMPEJI (Egy vulkán régészete) A görög Pompeji? - Csakhogy a Szantorin bronzkori kitörése sokkalta korábban történt, mint a Vezúv „pompeji” erupciója, s akkoriban sem Krétán, sem magán a tűzhányón nem görögök laktak. így hát a „görög Pompeji” elnevezés nem éppen tudományos pontosságú, mégis így szokták emlegetni, hiszen itt is egy kultúrát temetett maga alá a vulkánkitörés, s e kultúra maradványait a mai görög régészet tárja fel. A két esemény kultúrtörténeti jelentőségének hasonlósága teszi jogossá az asszociációt. * Régészet és történelem, vulkanológia és geofizika, mitológia és nyelvészet - megannyi tudomány, amely az ún. Szantorin-kongresszuson összefogott (s ennek egyik résztvevője volt a szerző), hogy a későbbi vulkánkitörések ismert eredményei alapján, a mai földtudomány és régészet módszereivel derítsen fényt egy rég elsüllyedt kultúrára. A szerző, aki ott volt az ásatások színhelyén, s akinek a kutató tudósok személyes barátai, első kézből nyújtja át az információkat e roppant érdekes kultúrtörténeti és vulkanológiai esemény feltárásáról. A „görög Pompeji” képe most bontakozik ki a világ előtt. Ám a kutatások máris oly sok érdekességet hoztak napvilágra, hogy méltán rászolgáltak az olvasó érdeklődésére. A könyvet számos értékes fénykép - köztük több a szerző eredeti felvétele - teszi még szebbé, tanulságosabbá. A hátsó borítón: fenn: Az Első Nemzetközi Szantorin Kongresszuson részt vett tizenhat nemzet zászló-erdeje a thirai templom előtt lenn: Könyvünk szerzője a Nea Kaméni egyik kráterének peremén Gondolat