Hermann István: A szfinx rejtvénye. Tanulmánykötet (Budapest, 1973)
III. Régi és új mítoszok
Freud egész elméletének van egy olyan tendenciája, hogy szeretné az emberi tudatot, az én-t megerősíteni a sötét tudattalanságból feltörő indítékokkal szemben, a gátláselmélet és a cenzor szerepének összekötése a neurózisokkal, a betegségeknek a gátlásokból történő levezetése élesen ellentmond ennek a szándéknak. Pedig ez a szándék tagadhatatlan. Nem véletlen, hogy Thomas Mann és József Attila is ezen az alapon látták Freudban a humanistát, a tudat erősítőjét, szemben az irracionalisztikus tendenciákkal. A szürrealizmus azonban olyan módon kapcsolódik Freudhoz, hogy megsemmisíti, de előnytelen módon a pszichoanalízis elméletének ezt az ellentmondását . A szürrealizmus nem azt emeli ki a pszichoanalízisből, ami Thomas Mann számára fontosnak látszott. A szürrealizmus a maga ideológiája érdekében azokat a vonásokat becsüli a legtöbbre a pszichoanalízisben, amelyek az irracionalizmus felé mutatnak. Állítsuk mindjárt szembe a Thomas Manntól származó értelmes ész konklúzióját és a szürrealizmus talán legautentikusabb képviselőjének, André Bretonnak az értelmezését erről a kérdésről. Thomas Mann a következőket írja: „Freud a maga álomtanát egyszer egy darab tudományos új világnak nevezte, melyet a népi babonáktól és misztikáktól hódítottunk el. Ebben az elhódításban rejlik az ő kutatásának kolonizatorikus szelleme és értelme. Ahol az ősvalami volt, ott az én-nek kell lennie — mondotta epigrammatikusan, és maga nevezte a pszichoanalitikus munkát kultúrmunkának. ” Mann tehát úgy látja, hogy a misztikum helyébe Freud az észt akarja állítani. Figyeljük most André Bretont: „Engels meghirdeti, hogy a magántulajdon eltűnése után... fog először realizálódni a monogámia. S ugyanebben a műben (A család, állam és magántulajdon eredetéről van szó — H. I.) több ízben is kardoskodik ennek a szerelemnek a kizárólagos jellege mellett.. . Ezt a nézetet leginkább Freud felfogása döntheti meg, aki szerint a szexuális szerelem, mégpedig a már meglevő szerelem szétrombolja a faj által teremtett, a különböző nemzetek között emelkedő, a társadalmi hierarchiákból következő korlátokat, s ilyen módon nagymértékben hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.” A szürrealizmus Freud-felfogása természetesen nem független a freudi elmélettől, azonban jogosulatlanul és egyoldalúan kiélezi ennek az elméletnek az egyik vonását és teszi uralkodó jellegűvé. 288