Hernádi Miklós: A közhely természetrajza (Budapest, 1973)

Szóművészet és mindennapiság

tartalomként, s vísszametszése éppen a bővítést, a feloldást kí­vánja meg. A redundancia visszametszését a művészi ökonómia, a műgond diktálja. Száz ember közül száz lehet bőbeszédű, és száz lehet hallgatag. De egyszerre szűkszavú és beszédes csak a művész lehet. A TOVÁBBI SZINTEK Állításunk az, hogy a költői kommunikációban fellelhető vissza­metszett redundancia a mű egész világának teremtő mintája, léptéke. Mégsem helyettesítheti, csupán irányíthatja a műelem­zés seregnyi más kritériumának alkalmazását. Hiába regisztrál­juk például, hogy a következő visszametszett redundancia elve Nincs a málhád bekötve, s dobban a dob... ...már minden harmadik Gondolatom sírom lesz. Ráncok ugyan még nem voltak hogy miért nincsenek. négy részletben érvényesül a Szádi Shakespeare: Vihar arcán, de csodálkozott az ember, Julien Green: Leviathan Mint gondolatjel, vízszintes a tested. József Attila: Kosztolányi- arra már más, itt mellőzött kritériumok adhatnak csak vá­laszt, hogy mikor milyen redundanciát metsz vissza a költő.

Next