Hont Ferenc (szerk.): A színház világtörténete. Első kötet (Budapest, 1972)

A színjátszás minden nép kultú­rájának szerves része a társadalmi alakulás legalacsonyabb szintjén éppen úgy, mint a civilizáció leg­fejlettebb fokán. Ugyanakkor vala­mennyi művészet közül a színház tükrözi talán legérzékletesebben egy nép és egy kor politikai, tár­sadalmi, gazdasági és művészi tö­rekvéseit, vagy — Shakespeare sza­vaival — : a színház mutatja fel magának az időnek, a század testé­nek tulajdon alakját és lenyomatát. S mindezt azáltal tudja megtenni, hogy magába olvasztja az iroda­lom, a képzőművészet, a zene, a tánc, a szokás, a divat kortársi anyagát, s belőle építi fel a maga változó-múlandó művészetét. A színház világtörténete kétköte­tes munka először kísérli meg ma­gyar nyelven — s az egész szak­­irodalomban — a színművészet fejlődésének a földkerekségre ki­terjedő összefoglalását, a kezdetek­től napjainkig olyan formában, hogy ne csak a szakemberek, hanem minden érdeklődő számára meg­közelíthető és érthető legyen. A könyv tagolása lehetővé teszi, hogy az olvasó egy-egy korszak s ezen belül egy-egy nemzet színjátszását önálló fejezetben is tanulmányoz­hassa. A művet gazdag képanyag egészíti ki és teszi szemléletessé. GONDOLAT

Next