Kállai Gyula: Szocializmus és kultúra (Budapest, 1962)
Felszólalás a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán
214 Kállai Gyula vezetni a mai magyar irodalmat. Nem véletlen, hogy ezek pl. Babits Mihály nagy gyengeségeit eltussolva, igyekeznek őt közvetlenül Ady és József Attila után helyezni. Nem más ez, mint burkolt, de félre nem érthető iránymutatás a Tart pour l’art irodalom mai feltámasztására. A revizionizmus maradványainak nem lebecsülendő erejére utal az is, hogy olyan tapasztalt és tekintélyes marxista tudós, mint Molnár Erik elvtárs, sem volt képes kitérni hatásuk elől. ,,A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája” c. könyvében, gazdag tényanyagra támaszkodva egyébként, bátor tudományos elemzéssel igyekszik feltárni a mai kapitalizmus új jelenségeit, de eközben szubjektivista-voluntarista módon próbálja meg revideálni a marxizmus—leninizmus felfogását a társadalmi törvényekről. Azt állítja, hogy a monopolista állam, illetve a gazdasági harc hatályon kívül helyezheti a kapitalizmus egyes objektív gazdasági törvényeit. Elgondolása rokon a mai reformisták általános felfogásával. 6k, Strachey és társai, éppen azt bizonygatják, hogy a kapitalista állam demokratikus intézményei és a szakszervezetek hatására érvényüket vesztik a kapitalizmus Marx által feltárt törvényei. Marx „nem volt képes meglátni — írja Strachey —, hogy a fejlett kapitalista társadalomban létrejöhetnek olyan, főként politikai erők, amelyek kiegyenlíthetik, sőt felülmúlhatják a rendszer belső tendenciáit". (Contemporary Capitalism. — London 1956. 151. old.) Molnár Erik elvtárs ezekhez hasonlóan eljut a munkásosztály abszolút elnyomorodása, a ciklikus gazdasági túltermelési válságok törvényszerű voltának tagadásáig a mai kapitalizmusban. Elveti az imperializmus általános válságának gazdasági tartalmát, megszépíti a mai kapitalizmus valóságát. Molnár Erik elvtárs e munkájában a szocialista forradalom társadalmi-politikai törvényszerűségből óhajjá, reménnyé halványul. Molnár Erik esetében csak az örvendetes, hogy a könyvében mutatkozó antimarxista felfogást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták és egységesen visszautasították. De még örvendetesebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírálatot megszívlelné. Reméljük, hogy ez így is lesz, s Molnár elvtárs, megszabadulva hibás nézeteitől, nagy tudományos képességét eredményesebben fogja dolgozó népünk eszmei felfegyverzésére használni.