Kardos Pál: Babits Mihály (1972) - Nagy magyar írók (Budapest, 1972)
Második rész
költészete elleni támadása fő okának. Van olyan mélylélektani vélemény is, amely szerint az apátián, anyátlan árva voltát oly súlyosan szenvedő József Attila korábban Babits felé közeledett volna a fiúi szeretet forró igényével, s ez az érzés fordult volna visszájára Babits iránt, aki személyes találkozásaikkor hideg és tartózkodó maradt iránta. Mégis úgy hisszük, hogy József Attila kegyetlen kritikájának legfőbb oka a visszatetszés, amelyet a Babits személye és művei körüli egyre túlzóbb kultusz keltett. Nemcsak őbenne, sokakban. Nemcsak az ifjabb nemzedékben, hanem itt-ott az idősebbekben is. S ez a visszahatás, mint már rámutattunk, megnyilatkozott a politikai jobb- és baloldal részéről egyaránt. Följegyzés tanúskodik róla, hogy József Attila erős ellenkezéssel olvasta Illyés Gyula magasztaló ismertetését is az Istenek halnak, az ember él című kötetről. Tegyük hozzá, hogy fél hónappal a Nincsen apám, sem anyámról írt fölényeskedő bírálat után jelenik meg a Nyugatban (1929. december 16.) Németh László nagy, magasztaló cikke Babits tanulmányairól. A mérték roppant egyenlőtlensége József Attila számára, aki fiatal és kevéssé elismert költő létére már akkor joggal érezhette a maga nagyságát, fölháborító lehetett. A közhangulat Babits körül De az ő egyéni sértettsége csak egy mozzanat a Babits ellen általánosan kialakult hangulatban. Ezt a közhangulatot nyilván mérgezte magának Babitsnak néhány túl önérzetes megnyilatkozása, egyes tanulmányainak prédikátori hangja. Hogy József Attila korántsem állt egyedül Babits költészetét kicsinylő véleményével, annak legfőbb bizonyítéka az a szerkesztői megjegyzés, amellyel A Toll az ő cikkét útjára bocsátotta, és az a visszhang, amely a cikket fogadta. A szerkesztői megjegyzés nyilván Zsolt Bélától való, aki a polgári ellenzék sajtójának legélesebb tollú publicistája volt, egyszersmind a legtürelmetlenebb is, árulót gyanítva mindenkiben, aki nem tudott vagy nem akart az övéhez hasonló hévvel harcolni az uralmon levő politika ellen. 413