Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői - A magyar könyv (Budapest, 1988)
A könyvgyűjtés nemes passzió, a kultúra megbecsülésének egyik legfontosabb megnyilvánulása. A bibliofillá - mint a görög kifejezés, a könyv szeretete, tükrözi is - nem egyszerűen valamiféle hasznos foglalatosság, hanem nagyon is érzelmi töltetű viszony a könyvekhez, mely valóságos szenvedéllyé, szinte mániává fokozódhat. A szerző izgalmas és kalandos kitérőiből azt is megtudhatjuk, hogy olykor tisztes gyűjtők még fondorlatoktól, sőt bűncselekményektől sem riadnak vissza, hogy egy-egy könyvritkaságot megszerezzenek. Kelecsényi Gábor munkája a magyar könyvgyűjtés történetébe enged bepillantást, államalapító királyaink korától kezdve, egészen a 19. század közepéig. A két csúcsot természetesen Mátyás híres Corvina könyvtárának megszervezése és Széchényi Ferenc könyvtáralapító tevékenysége jelenti. A szerző célja, hogy híres főurak, főpapok és tudásra szomjazó egyszerű közemberek gyűjteményei megszületésének kulisszatitkait tárja elénk. A túlságosan szakmai részleteket elkerülve igyekszik színes körképet adni e nemes szenvedély néhány érdekesebb képviselőjéről a régmúlt századokból - akik mindenekelőtt a köz hasznát szolgálták, sőt a világban a magyarság hírét öregbítették. Izgalmas, olvasmányos tudósításokat olvashatunk többek között Vitézjános, Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Árva Bethlen Kata, Klimó György, Fáy János, Illésházy István, Literáti Nemes Sámuel koruk európai színvonalán álló, körültekintő, lelkes szervezőmunkát és sok anyagi áldozatot igénylő könyvgyűjteményéről, megszületésükről s nemegyszer tragikus szétszóródásukról. Egy további kötetben olvashatunk majd a magyar bibliofillá fejlődéséről napjainkig.