Kiss Lajos - Németh István (szerk.): Szegedi kalauz (Szeged, 1957)
A város történetéből
Az első világháború imperialista öldöklése súlyos vér- és anyagi áldozatokat rótt Szeged népére is. Przemysllol a Doberdóig száz csatában hullott a szegedi bakák vére négy esztendőn keresztül. A legsúlyosabb áldozatokat a munkásságnak kellett elviselnie. Már 1917-től, különösen az Októberi Szocialista Forradalom hatására Szeged munkásai is egyre erősödő sztrájkmozgalmakkal indították meg a harcot a békéért és sorsuk jobbrafordulásáért. 1918 őszén Szegeden is a munkások, a leszerelt katonák adták a derékhadát az őszirózsás forradalomnak, amelyet olyan kiváló szegedi írók is támogattak, mint Juhász Gyula és Móra Ferenc. Azt hitték, hogy e forradalom csapásai alatt új, igazabb világ születik a régi romjain. Mikor a polgári forradalom illúzióiból kiábrándultak, a párt mutatott helyes utat. A kommunistákra, a munkásságra várt a feladat Szegeden, hogy a megalkuvó, áruló polgári vezetés kezéből kiragadják a hatalmat és segítsenek megteremteni a Magyar Tanácsköztársaságot. Hősi harcokban 1919 március 22-én Szegeden is megszületett a munkáshatalom. l\em Szeged kommunistáin és munkásain múlott, hogy az első proletárdiktatúra Szegeden csak néhány napig állott fenn. Az antant negyvenezer szuronya nyomta el már néhány nap múlva a munkáshatalmat, és adott lehetőséget a Horthy-vezetle ellenforradalmároknak, hogy Szegeden szervezkedjenek és később innen induljanak véres terrorcselekmények közepette a Dunántúlon keresztül a »bűnös Budapest megfenyítésére«. A szegedi munkások még ekkor sem adták fel a harcot,, akadályozták a fehérkülönítmények toborzását és júniusban nagy sztrájkmozgalmat kezdtek, amelyet csak francia gyarmati egységek lovasrohama és fehér tisztek sortiizei tudtak szétverni. A Tanácsköztársaság bukása után Horthyék Szegedről származtatták az egész ellenforradalmat és népellenes, fasiszta ideológiájukat »szegedi gondolatnak« nevezték. Negyedszázados uralmuk alatt mindent el is követtek, hogy Budapesttel a magyar proletariátus fellegvárával szemben Szegeden ún. nemzeti keresztény ellenközpontot hozzanak létre. Ennek megfelelően igyekeztek formálni a város szellemi, politikai arculatát. Elsősorban ezért telepítették ide a kolozsvári egyetemet és tették rövid idő alatt a »papok egyetemévé« és a soviniszta uszítás egyik fontos központjává Ezzel függnek össze a klebelsbergi ún. kultúrfölényre törekvő politika ama törekvései is, hogy Szegeden jelentős építkezésekkel »kul-21