Kiss Lajos - Németh István (szerk.): Szegedi kalauz (Szeged, 1957)
Irodalom és művészet
munkásotthonba. Az ő idejében még működd külvárosi pártszervezetekben fejtelte ki első mozgalmi munkásságát a külvárosok proletárfia. ». . . A héten előadási tartottam az alsóvárosi pártszervezetben: A technikai kultúra kezdetei címen, s annyira tetszett, hogy meghívtak felsővárosra, ahol most szerdán: Szociális költészet címen tartok előadást.« (Levele Espersit Jánoshoz.) A »Tiszta szívvel« c. verse megjelenése vált fordulóponttá szegedi életében. Szegedi egyetemi életének egyik múzsája Szatmári Rózsika, akinek alakját megtaláljuk szerelmes versei némelyikében. Neki panaszolja el mély megbántottságát, mikor a szegedi egyetem »fura ura«, ITorger Antal eltanácsolja őt innen. 1929-ben Juhász Gyulának dedikálja »Nincsen apám sem anyám« c. kötetét: »...Köszönöm Néked e könyvvel, hogy vagyok!«. Kapcsolata volt s levelezett a Szegedi Fiatalokkal, köztük Radnóti Miklóssal is. 1930-ban a szegedi egyelem magyar-francia szakos hallgatója Radnóti Miidós, akinek költészetében az itt eltöltött évek, nemkülönben a szegedi táj mindvégig mély nyomokat hagyott. Itt jelenik meg »Ujhold« c. verses kötete. Mint a Szegedi Fiatalok egyik vezéralakja, sokat megfordult a szegény parasztság körében is. Mindvégig hű maradt eszményeihez, a szebb, emberibb társadalomba vetett hitéhez. Harcos realizmusa, mártír halála erkölcsi győzelem volt az embertelen fasisztákkal szemben. Szegedi születésű Ralázs Béla költő és filmesztéta. Együtt indul a Holnapos-okkal, Juhász Gyulával, Babits Mihállyal. Bartók több operájához írt szöveget. Mint az Iródireklórium egyik vezető tagját, a fehérterror kiüldözte hazájából, Szegedre csali a felszabadulás után került vissza. Hazánk felszabadulása óla íróink az 1907-ben alapított »Tiszatáj« c. folyóirat köré, majd az írószövetség szegedi csoportjába tömörüllek s mint a mai magyar irodalom útkereső munkásai, azóta is igyekeznek szocialista életünk fejlődését művészi módon ábrázolni. 45